EÖRSI MÁTYÁS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
EÖRSI MÁTYÁS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
EÖRSI MÁTYÁS, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: …és erről szeretnék beszámolni a tisztelt Háznak. Ezt lehet kiegészítő jelentésnek hívni vagy nem tudom, elnök úr minek minősítette, de rövid leszek, megígérem.
Tulajdonképpen a bizottság által megtárgyalt javaslatok közül csak egyről szeretnék beszélni, mégpedig a 194. szám alatt tárgyaltról, amelyet 4132-es szám alatt nyújtott be Boros László képviselő úr. Ennek a rövid története az, hogy ő visszavonta ezt, de később Trombitás Zoltán képviselő úr a sajátjaként benyújtotta. Rendkívül súlyos alkotmányos aggályok merülnek fel ezzel a javaslattal kapcsolatban, és a bizottság egyhangú szavazással arra hatalmazott föl, hogy ezeket az aggályokat önökkel ismertessem, és hogy egyben a szükséges konklúziókat is levonjam, ami a Parlament működésére vonatkozik, még egyszer, ami bizottsági döntés volt.
Ebben a módosító indítványban képviselőtársunk arra tesz javaslatot, hogy "A központosított előirányzatok 1992. november 30-áig fel nem használt összegéről a Kormány az Országgyűlést soron kívül tájékoztatja. Az összeg sorsáról az Országgyűlés…" – így hangzik a módosító indítvány – "…kivételes és sürgős eljárás keretében dönt".
Miért rendkívül aggályos alkotmányjogilag ez a módosító javaslat? Azért, tisztelt Ház, mert kivételes és sürgős eljárásban a Ház kétszeres kétharmados szavazással kell, hogy döntsön. Tehát azt hiszem, elég világos, és nem kell sokat magyarázkodni, hogy egy ilyen törvényben nem tudunk előírni sürgős és kivételes eljárást egyszersmind.
Amikor az alkotmányügyi bizottság tárgyalásáról tájékoztattam a Házat, azt hiszem, pont Nyerges képviselőtársamra hivatkozva beszéltem arról, milyen jó lenne, hogyha képviselőtársaink, amikor megfogalmazzák módosító indítványaikat, kellő gondossággal járnának el. Ugyanis ha ez nem így történik, akkor a jobbik esetben az alkotmányügyi bizottság, az összes bizottság, amelynek ülnie kell a benyújtott javaslat miatt, feleslegesen dolgozik – mondom, ez a jobbik eset. De nem lehet kizárni persze azt sem, hogy a költségvetés elfogadása azért nem tud időben megtörténni, mert a bizottságok feleslegesen dolgoznak. De mondom, ez a jobbik eset. A rosszabbik eset az, ha valamilyen módon az ilyen típusú indítványok átcsúsznak a Parlament szavazógépezetén. Van erre egyébként példa. Nem olyan régen, amikor Remport Katalin képviselőtársamnak volt egy indítványa, amely alkotmányjogilag aggályos volt, hiszen azt tartalmazta, hogy egy bizonyos közjogi kérdésben egy magánlapot, ha jól emlékszem, a Napi – vagy nem tudom, melyik – Világgazdaságot tekintette közjogilag elismerendő fórumnak, ahol egy állami intézkedést közzé lehet tenni. Az alkotmányügyi bizottság megfontolta ezt az indítványt, és észelte azokat a közjogi aggályokat, amelyek akkor merülnek fel, hogyha a Parlament ezeket elfogadja. Sajnos, pénzügyminiszter úr nem vette elég komolyan annak idején az alkotmányügyi bizottság aggályait, ő támogatta ezt a javaslatot, és annak rendje és módja szerint a Parlament megszavazta, és ez alkotmányjogilag aggályos.
Most mi történne akkor, hogyha erre a 194. szám alatt tárgyalt javaslatra, teszem azt, pénzügyminiszter úr megint tévedésből azt mondaná, hogy akkor söpörjük le az alkotmányügyi bizottságnak a véleményét, mondjunk igent, a plénum megszavazza ezt a javaslatot. Akkor az fog történni, tisztelt Ház, hogy hiába dolgoztak kormánypárti és ellenzéki képviselők éjt nappallá téve, alkotmányellenes költségvetése lesz az Országgyűlésnek, ami nemcsak… Hogyan, Elnök Úr? Nem… (Szabad György: Nagy veszély!) Ez egy komoly veszély. Úgyhogy ezt a veszélyt akkor tudjuk elhárítani, hogyha képviselőtársaim nem nyújtanak be kellően meg nem foltolt indítványokat. De ha már ilyet benyújtottak, akkor a Kormány képviselői megfontolják az alkotmányügyi bizottság alkotmányjogi aggályait, és bízunk abban, hogy nem kerül alkotmányellenes szabály a költségvetésbe. Nehogy arra kerüljön sor, hogy a Parlament megszavazza holnap, holnapután, majd január első napjaiban az Alkotmánybíróság kimondja, hogy sajnos a képviselők feleslegesen dolgoztak, mert a meghozott törvény ütközik az Alkotmány rendelkezéseivel. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
