FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ)
FUTAKI GÉZA, DR. (SZDSZ) Elsősorban szeretném kifejezésre juttatni, és egy képletes példával szeretnék élni, ez a költségvetési vita olyan, mint amikor egy játékban tankokat indítanak el. Ezeknek a tankoknak egyik helyről a másik helyre el kell érkezniük. Most abban a szituációban vagyunk, hogy a szabályos utat nem követhetik a tankok, átgázolnak egy gyümölcsöskerten. Jelenleg ott tartunk, hogy a bizottságok állásfoglalásait áttekintve látható: rengeteg módosító indítványt nem támogattak, így ezt az indítványt sem. Tehát úgy érzem, hogy átgázolt ezen a fán is. Amin átgázolt, az a következő.
A gondozóházak hátrányos megkülönböztetése olvasható ki az 1992-es költségvetési tervezetből, és rátérek akkor a pontos megfogalmazásra. Megyénk – Békés megyéről van szó többek közt, de az ország más megyéit is érinti a kérdés – megyei szociális létesítményei, szociális otthonai a létszámigényeket kielégíteni nem tudják. Túlzsúfoltak, így az arra rászorulóknak egy-két, sőt néha három évet is várniuk kell a hely biztosításáig.
Jelenleg Békés megyében 316-an várakoznak az időskorúak szociális otthonában történő elhelyezésükre. Közülük évente negyvenen, ötvenen még a bekerülésük előtt meghalnak. Új szociális otthonok létesítésére hazánk jelenlegi gazdasági helyzetében igen kevés a remény. Településeink egy része már a korábbi években felismerte a lehetőségek és a szükségszerűségek ellentmondását, és létrehozták a helyi szükségleteket kielégítő, de egyúttal szociális otthoni férőhelyeket kiváltó gondozóházakat. Ezek a gondozóházak – ugyanúgy, mint a szociális otthonok – végleges elhelyezést biztosítanak és ugyanazt a szolgáltatást, ellátást végzik azzal a különbséggel, hogy a gondozottak beutalása helyben és nem a megyénél történik; és a gondozottak megtarthatják, látogathatják ingatlanaikat, azokkal szabadon rendelkezhetnek.
A gondozóházak működése, fenntartása a fajlagos költségeket tekintve is egyező a szociális otthonokéval. Ezt a Kormány az 1992-es költségvetés készítésénél elismerte, és a központi normatívákban biztosította a szociális otthonokéval megegyező, évi 174 ezer forintot gondozottanként. Az 1992. évre tervezett szerint viszont a gondozóházakat visszaminősítette az idősek és fogyatékosok szállását biztosító intézmények közé, és a szociális otthonok egy gondozottjára tervezett évi 174 ezer forint helyett a gondozóházak egy gondozottjára évi 49 ezer forintot bátorkodik tervezni. Ismétlem, ugyanazért az ellátásért, szolgáltatásért.
Ez több mint százezer forintos csökkentést jelent személyenként, egy gondozottra vetítve. A másik hátrányos megkülönböztetés a gondozási díjak tervezett változásánál tapasztalható. A gondozási díj már régóta kért emelését a szociális otthonoknál tervezik. Annak tervezett összege a saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegével lenne egyenlő, ami jelenleg 5200 forint. Ez az emelés indokolt és szükséges. A gondozóházaknál a havi gondozási díjat az emelt összegű családi pótlék összegében tervezi megszabni, ami jelenleg 3900 forint havonta. Engedi ugyan, hogy a fenntartó önkormányzatok ettől felfelé eltérjenek, magasabb gondozási díjat állapítsanak meg, de ebben az esetben a központi normatívát, az évi 49 ezer forintot már nem biztosítja.
Ezért az a kérés és nemcsak a magam, hanem Pelcsinszki Boleszláv és Kádár Péter nevében is kérem, akikkel együtt nyújtottuk be a javaslatot, valamint a Békés megyei önkormányzat szociális bizottsága nevében is kérem, hogy a tervezett részletek úgy kerüljenek elfogadásra, hogy a szociális otthonok és a gondozóházak egyenlő, évi 174 ezer forint költségvetési támogatásban részesüljenek, és a havi gondozási díjak megállapításánál is élvezzenek egyenlő feltételeket. Az esetleges adományok pedig fordíttassanak ezen intézmények fejlesztésére. Megjegyzem ugyanakkor, hogy a Békés megyei önkormányzat szociális bizottsága mind a tizenhárom Békés megyei képviselőt megkereste ezzel a javaslattal, amit mi hárman felkaroltunk.
Én ezennel kérem a tisztelt Házat, hogy a gondozóházakat is hasonló ellátásban részesítse, mint a szociális otthoni férőhelyeket, pontosan azért, hogy a beszédem elején említett tank ne úgy gázoljon végig, hogy mindent tönkretesz maga után, és utána évekbe teljen az, hogy ezeknek az öregeknek újra tudjuk biztosítani azt a feltételrendszert, amelyre szükségük van, hanem már most előzzük meg a bajt, és biztosítsuk azt az összeget legalább, amely tavaly volt biztosítva. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
