BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A döntés előtt nem volt lehetőségem szót kérni, de úgy gondolom, hogy fölösleges is lett volna, mert a döntés igazolja álláspontomat, amit el szerettem volna mondani. Nem először, nem is másodszor, hanem azt hiszem, negyedszer fejtem ki ezzel kapcsolatban a Kormány egyik tagjaként álláspontomat. Szeretném megnyugtatni Torgyán József képviselő urat és mindazokat, akik a Parlament iménti döntését talán furcsának találják, hogy mi is a helyzet. Többszörösen is nyitott kapukat dönget Torgyán József a határozati javaslattal, mint ahogyan azt a múlt héten, amikor a távollétemben Isépy államtitkár úr kiegészítő javaslatával együttesen egy korábbi interpelláció kapcsán kifejtett módon ebben a kérdésben nyilatkozatunkat elfogadta a Parlament, akkor nyilvánvalóan tudomásul vették azt, hogy készül egy ilyen törvény, és a kormányzati munkamegosztás alapvető követelményének megfelelően nem mindent ugyanaz a miniszter csinál. Ezért még egyszer felhívjuk Kiss Gyula miniszter úrral együtt Torgyán József képviselő úr figyelmét, aki pártbeli frakciótársaként is nyilván szakszerű és naponta aktuális felvilágosítást tud majd adni, hogy az 1945-63 közötti törvénysértő elítélések felülvizsgálatára is kiterjedő rehabilitációs kárpótlási törvény hogyan áll.
Mint ahogyan azt már több ízben kifejtettük, a Kormány vagy ebben a negyedévben, vagy ebben a félévben ide fogja terjeszteni. Az egy másik kérdés, hogy a tisztelt Parlament mikor tudja majd letárgyalni, hiszen emlékeztetem önöket arra, hogy 70 körül van a megtárgyalandó ügyek száma.
Teljesen fölöslegesen döntött volna a Parlament – szerencsére nem így döntött – a napirendi javaslatra való felvételt illetően, ha a külön határozati javaslatot támogatta volna. Úgy érzem, hogy a Parlament többségének a véleményét tükrözi a döntés. Az pedig teljesen komolytalan lett volna, hogy március 31-ig terjessze be a Kormány ezt a javaslatot. És akkor mi történt volna, tisztelt Parlament, mi lett volna a március 31-ig való beterjesztéssel? Semmi nem lett volna, mert nem lehetett volna letárgyalni. Kérem, hogy bízzanak a Kormánynak a többször kifejtett álláspontjában. Ez a törvény más elveken, de hasonló megoldásokat tartalmazóan készül a most tárgyalás alatt álló kárpótlási törvénnyel azonos súlyúként a Kormány munkaprogramjának részét képezve. Köszönöm szépen. (Taps jobbról.)
