MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. (MDF)
MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. (MDF)
MEDGYASSZAY LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy igaz emberről szeretnék néhány szót szólni, aki élete szolgálatával és hűségből fakadó tragikus halálával méltóvá vált arra, hogy a magyar Országgyűlés megemlékezzék róla. Szigethy Attilának, forradalmunk kiemelkedő politikusának, Nyugat-Magyarország, a Dunántúl forradalmi vezetőjének, a Dunántúli Nemzeti Tanács elnökének összezúzott tetemére hosszas keresés után egy elhagyott rabtemetőben Sopronkőhidán leltek rá, ahova nyolc kivégzett mártírtársával együtt a megtorló hatalom elrejtette. Csak most, mártírhalála után 34 évre jött el az ideje, hogy a magyarság, Dunántúl és Nyugat-Magyarország népe végső búcsút vegyen forradalma vezetőjétől, a kiváló férfiútól, politikustól.
Szigethy Attila 1912-ben született Kapuvárott. Fiatalon kisvárosi tisztviselő, ipartestületi titkár, járásbírósági írnok, később jegyző. A Rábaköz fővárosaként emlegetett Kapuvárott nap mint nap szembesül a nyomorúsággal, a falusi szegénységgel. A 30-as évek második felétől közel kerül a népi írókhoz és mozgalmukhoz. A háború végén bátran szembefordul a nyilasokkal. Származása és népi elkötelezettsége okán 1945 tavaszán a Nemzeti Parasztpártban kezd politizálni. A Parasztpárt kapuvári szervezetének a titkára. 1947-ben pedig Sopron megye parasztpárti vezetője lett. 1947-ben választási listán országgyűlési képviselő, majd 1949-ben, 1953-ban ismét képviselővé választják. 1953-tól haláláig nyílt és őszinte híve Nagy Imrének és Nagy Imre politikájának.
Szigethy Attila a rákosista időkben is megőrizte emberi és politikai hitelét, népszerű volt és maradt a megye értelmisége és egyszerű népe előtt. Ezért amikor 1956. október 25-én Győrt is elérte a forradalom, a forradalmi tanács természetes módon választotta vezetőjéül. Elnöke lett az 1956. október 26-án megalapított Győri Ideiglenes Nemzeti Tanácsnak.
A lázas forradalmi napokban Szigethy Attila a Győr-Sopron Megyei Nemzeti Tanács, majd a Forradalmi Dunántúli Nemzeti Tanács elnökeként mindent megtett a rohanó események kézbentartására, a győri orosz beavatkozás, a véres harcok elkerülésére. Bölcs vezetőként, reálpolitikusként szervezte és vezette társaival a forradalmas Nyugat-Magyarország új életét.
Később a Kádár-kormány megpróbálja maga mellé állítani, ám a szélsőségektől mentes, a legnemesebb hazafias és forradalmi eszmék fűtötte férfi elutasítja a kollaborálást. Fokozatosan kezdődik ellene a hajtóvadászat, és mivel nem akar külföldre menekülni, egyre szorul körülötte a hurok. 1957 május elején letartóztatták. A május 10-ei országgyűlésen megfosztják képviselői mandátumától, ugyanakkor Kádár meghirdeti a Szigethy-féle dunántúli ellenkormány képtelen vádját, mintegy szabad folyást engedve a Dunántúlon és Győrött – az ellenforradalom második fővárosában – is a megtorlásnak, a lihegő bosszúnak a forradalom résztvevői ellen. E nemtelen bosszúhadjárat áldozata lesz hű forradalmár és hazafi társaival együtt Szigethy Attila is.
Összezúzott tetemét 34 évi jeltelen síri lét után, 1991. március 24-én, délután, 15 órakor helyezik örök nyugalomra szülővárosában, Kapuvárott, a város által adományozott díszsírhelyen. A temetésen az Országgyűlést Vörös Vince alelnök úr képviseli.
Legyen ez a nap végső megnyugvás a holtnak, de töltse el nyugtalan önvizsgálat és lelkiismeretfurdalás ma is élő üldözőit, gyilkosait! A magyar nép megőrzi hű fiát emlékezetében. (Általános taps.)
