GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP)
GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP)
GYŐRIVÁNYI SÁNDOR, DR. (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr! Mélyen tisztelt Ház! Budapest népe, de az ország közvéleménye is megnyugvással vette tudomásul, hogy tovább tisztul a hírhedt felvonulás útja, a Dózsa György úti dísztribün, az integetőerőd lebontásával.
Mindnyájan tudjuk, hogy ez csúf sebhely volt a Városliget előterében, Budapest arculatán. Sokan emlékezünk még arra, hogy a pesti akasztófahumor nevet is adott neki: ez volt a Csizma tér 1-2., ami a ledöntött nagy vezér 1956. október 24. után sokáig megmaradt csonkulására utal. Arra gondolok, hogy jó lenne egy füst alatt megfelelő helyre áthelyezni azt a futó Lenin-fiút is, aki a Tanácsköztársaságot jelképezi, s aki egyébként is árválkodik a másik nagy vezér, Lenin szemérmes eltávolítása óta. Úgy tűnik, hogy a sapkáján már nem időszerű az ötágú csillag, amely több helyről, így a Parlamentünk tetejéről már lekerült.
Nem akarunk szobrot dönteni. Új helyének kijelölésére talán azokat az intézményeket, pártokat lehetne felkérni, akiknek a szíve csücske a magyar történelemnek ez a tragikus 133 napja. Várjuk javaslatukat.
Az ott maradó szobor talapzatára egyébként egy emlékoszlopot, obeliszket vagy emléktáblát javasolnék, amely arra emlékeztetne, hogy itt állt Budapest egyik legszebb temploma, a Regnum Marianum, amelyet magyar Sacré Coeur-ként neveztek, a párizsihoz való hasonlósága okán. Jó lenne, ha az egykori, a kommunisták által felrobbantott gyönyörű templom legalább ily csekély rehabilitációja megtörténne. Ezzel talán némi kárpótlást adhatnánk azoknak a hívőknek, a hívők ezreinek, akiknek nevében szólalok most fel, s akik évtizedek óta egy bérház pincéjében, a VII. kerületi Damjanich utca 52. szám alatt gyakorolják vallási kötelezettségeiket.
Köszönöm javaslatom meghallgatását. Remélem, az illetékesek is meghallják e szelíd szavakat. (Gyér taps középen és jobb oldalon.)
