BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF)
BALÁS ISTVÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A felszólalásom lényegét tulajdonképpen Szigethy István képviselőtársam már elmondta, tehát ismétlésekbe nem kívánok bocsátkozni, néhány ponton kívánok vele vitatkozni.
Az egyik kérdés az, hogy legyen-e kizárólagos állami tulajdon Magyarországon, vagy ne, illetőleg ha legyen, akkor ebbe milyen vagyontárgyak tartozhatnak bele, melyiké nem indokolt. Én a hazai életviszonyaink között – különösen arra is gondolva, hogy a koncessziós törvény is erre épül – mindenképpen a kizárólagos állami tulajdon fogalmának a fenntartása mellett foglalok állást. Szigethy István a módosító indítványában – melyet a bizottság előtt kérdésre elemenként javasolt szavazásra föltenni – több részelem kihagyását javasolta. Ezek között szerepelt "a föld méhének kincsei" kitétel is. Arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy egy ilyen nyersanyagszegény kis országban, mint Magyarország, életveszélyes lehet az, ha valaki, mondjuk elmegy az algyői olajmezőre, vásárol egy földbirtokot, elkezd fúrni, és megfúrja az algyői olajmezőt, mondván, hogy övé a kincs, amit a földben talált! Nem kívánom részletesebben indokolni, de mindaddig, amíg nem vagyunk egy gazdag ország – és nem hiszem, hogy a közeljövőben erre van esélyünk –, ilyen módosító indítványt emiatt támogatni nem tudok.
Egész más kérdés "a folyó elhagyott medre" kitétel. Én nem látom indokát annak, hogy a törvény továbbra is kizárólagos állami tulajdonban hagyja ezt. Arra kell gondolni a kérdés vizsgálatakor, hogyha ez kikerül a törvényből – mármint a felsorolásból –, az először is nem jelent semmiféle tulajdonváltozást automatikusan. Az továbbra is állami tulajdonban marad, mindössze arról van szó, hogy az állam azt attól kezdve eladhatja például olyannak, ki azt megműveli. Ha ilyen rendelkezés nincs, ha a törvényben ez továbbra is kizárólagos állami tulajdonban marad, akkor parlagon marad az a föld. Gondolom, ilyen megfontolás alapján – a 8:8-as szavazati arányra is figyelemmel – a döntés a Ház kezében lesz.
Azonban egy apróságra, egy technikai apróságra föl kell hívnom a figyelmet. Ahhoz, hogy Szigethy István módosító indítványának erről az eleméről külön szavazhassunk, az kell, hogy valaki csatlakozó módosító indítványt nyújtson be. Ez még ez idő szerint nem történt meg, így fönnáll a veszélye annak, hogy bármennyire is támogatnánk, ha ez kiemelésre nem kerül ebből a javaslatból, osztani fogja az egész javaslat sorsát.
Szabó János képviselőtársam előzetesen már megkapta a dicséretet, én utólag nem tudok csak hozzácsatlakozni; szendvicsjellegűvé alakult a helyzet. Gyakorló ügyvédről van szó, ezért egyből megérezte, hogy az elbirtoklás kategóriájánál milyen kockázatot jelentett eddig az, hogy az állam azt mondta, minden tulajdont el lehet birtokolni, kivéve, ami az enyém. Ez egy hatalmi monopóliummal való tipikus visszaélés! Azt a szabályt iktatja ki a Polgári Törvénykönyv javasolt módosítása, ettől kezdve tehát elbirtokolható lesz az állami tulajdon is. A kérdés mindössze annyi, hogy a törvényjavaslat szerint mondja ki az új jogszabály azt, hogy az elbirtoklási idő ezeknél a tulajdonoknál most kezdődik. Szabó János azt javasolja, hogy erről hallgasson a törvény, ugyanis ha ez ki van mondva, attól kezdve egy világos jogi helyzet alakul ki, nincs az a bíróság, amelyik az igazságosság jegyében ettől el tud térni. Ha ez nincs kimondva, megnyílik az út a kiváló bírói jogértelmezés előtt, és ne vegyük el ezt a kínszenvedést a bíróságtól, fejtse meg a bíróság azt a problémát, amire Szigethy István egyébként már utalt, hogy más dolog az alkalmatlan tárgy fogalma egy kizárólagos állami tulajdon esetén és más dolog az egyszerű állami tulajdon fogalma esetén.
Tisztelt Bíróság! (Derültség, taps.) Tisztelt Ház! Körülbelül ennyit szerettem volna mondani – köszönöm, hogy legalább ezzel a figyelmet sikerült fölkeltenem –, illetve a bővebbet majd holnap, amikor egy napirend előtti felszólalás keretében a most elhangzottakra külön mód nyílik még reagálnom. Köszönöm szépen. (Taps.)
