KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos szerződésről kell döntenünk, és igen fontosnak tartanám, hogy ebben a döntésben meg tudjuk mutatni azt, hogy ha bizonyos kérdésekben bizonyos dolgok elválasztanak is egymástól, vannak olyan kérdések ebben a Parlamentben, ahol számítani lehet a józan ész diadalára, ahol számítani lehet arra, hogy fontos, nemzeti és nemzetközi szempontból egyaránt fontos előterjesztések a Parlament valamennyi frakciójának a támogatását élvezik. Ilyen dologról kell tárgyalnunk, ilyen dologról kell határoznunk most.
Ez a történelem első olyan multilaterális szerződése, amely tényleges fegyverzetcsökkentésről szól, és amely katonailag jelentős mennyiségű fegyverzet fizikai megsemmisítéséről rendelkezik. Ez az első olyan szerződés, amelynek eredményeként a részt vevő államok nem pusztán kormányaik intenciói alapján, hanem a katonai potenciál változtatásán keresztül végre elindultak egy régi célunk megvalósítása felé, a szigorúan védelemre szolgáló hadseregek kialakítása felé.
Rendkívül fontos a szerződésben az, hogy kölcsönös információcsere és rendkívül beható, elsősorban helyszíni ellenőrzési rendszer bevezetését jelenti, amely az alapja minden további bizalomteremtő és bizalomerősítő folyamatnak.
Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy bár a tárgyalások szembenálló katonai szövetségek között kezdődtek, éppen magyar kezdeményezésre a végmegoldások lényegében szuverén nemzeti államok közötti megegyezés formáját öltötték, és ez világosan kifejeződött abban, hogy a csoportokon belül is tárgyalásos alapon meg kellett állapodni a nemzeti kvótákban, a nemzeti plafonokban, hogy a kiterjedt információcsere nem volt diszkriminatív, hanem annak keretében valamennyi részes állam ugyanazokhoz az adatokhoz jutott hozzá, és az ellenőrzés lehetősége nemcsak a csoportok között, hanem a csoporton belül is szerződésileg szabályozva van.
Ez a megállapodás késztette a Szovjetuniót arra, hogy olyan méretűre csökkentse európai fegyveres erőit a szerződés által korlátozott fegyverzet- és harci technika öt kategóriájában, amely puszta méreteinél fogva nem kelti európai partnereiben a fenyegetettség érzését, a többi résztvevőt pedig arra, hogy fegyveres erőik alakításakor, az arányok megállapításakor legyenek figyelemmel szomszédaik érzékenységére is.
A szerződés csak akkor lép életbe, ha a huszonkét aláíró állam megerősítő okiratát Hágában letétbe helyezik. Úgy érzem, fontos dolog az, hogy minél hamarabb ez a letétbe helyezés megtörténjen, az esetleg vonakodó országokat, az esetleg lassú országokat a rendszeres, a sűrű letétbe helyezés mintegy készteti arra, hogy ne vonakodjék a szerződés ratifikálásával. Ez egyben erkölcsi alapot is nyújt nekünk arra, hogy ezeket a vonakodó államokat rábeszéljük arra, hogy siessenek.
A szerződés ratifikációs okmányát elsőként a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság helyezte letétbe augusztus 5-én, de több más államban is előrehaladott állapotban van a ratifikációs folyamat. Az Egyesült Államokban megtörtént a szenátusi előterjesztés, Németországban a napokban kerül a Bundestag elé a szerződés, de a kormány Romániában is jóváhagyta, és a hírek szerint a Parlament szeptemberi üléseinek egyikén megtárgyalják és várhatóan elfogadják.
Rendkívül fontos szerződésről van szó. Egy olyan szerződésről, amelyik valóban egy új európai biztonsághoz vezethet el. Úgy érzem, joggal kérhetem tisztelt képviselőtársaimtól, hogy az Országgyűlés egyöntetűleg támogassa az előterjesztést. (Taps.)
