PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP)
PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP)
PÁSZTOR GYULA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök Úr! Mielőtt a frakció véleményét kifejteném a törvényjavaslatról, engedjen meg egy megjegyzést. Nagyon helytelenítem és nem tartom egy szerencsés dolognak, hogy az elnök úr a két nagy párt vezérszónoka után lehetőséget adott a Legfelsőbb Bíróság elnökének a felszólalására.
Szerencsésebbnek tartottam volna, ha az Elnök úr vagy az igazságügy-miniszteri expozé után adott volna szót a bíróság elnökének, vagy pedig azt követően, hogy a pártok elmondták a véleményüket. (Szórványos taps.) Ezt annál is inkább gondolom, mert így esetleg az a vád érhet akár engem, akár más frakció képviselőjét vagy felszólalóját, hogy a bíróság elnökének elhangzott beszéde nyomán mondja el a saját beszédét, vagy próbálja akár Hack Pétert… – más véleményre helyezkedni, mint Hack Péter. Azt hiszem, rossz gyakorlatot folytat a Ház, ha engedélyezi az Elnök úr, hogy az általános vitánál egymással vitatkozzanak a pártok, talán ezt célszerű lenne a részletes vitában megejteni.
Ezek után rátérnék a frakció álláspontjának az ismertetésére. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény módosítását az Alkotmány többszöri módosítása teszi szükségessé. Célja nem az alapvető változtatás, hanem az Alkotmánnyal való összhang megteremtése, az államhatalmi ágak teljes szétválasztása, az önálló bírói hatalom megteremtésének a gyorsítása.
A módosítást csak a bírósági szervezet átmeneti szabályozásának lehet tekinteni, mert a megváltozott társadalmi és politikai feltételekhez igazodó bírósági szervezet kialakítása – a javaslat szerint is – hosszabb időt vesz igénybe.
E jogalkotási folyamat az Európai Emberi Jogi Egyezmény elfogadásának szerves része, mely a teljes magyar jogrendszer áttekintését és az egyezmény rendelkezéseinek megfelelő jogszabályok alkotását indokolja. Ennek kapcsán kerülhet sor az új alkotmány megalkotásával az új bírósági fórumrendszer kialakítására, valamint a bíróságról szóló törvény módosításáról hozott 1990. évi LXXXV. törvény indokolásában a népi ülnöki rendszer már kilátásba helyezett megszüntetésére is.
A jelen módosító javaslat – mintegy kísérleti megoldásaként – legfontosabb rendelkezései az alábbiak:
A bírói hatalomnak a végrehajtó hatalomtól döntő elválasztása, a bírói önkormányzat kialakítása, a pályázati rendszer, az összbírói értekezlet, a kollégium feladatainak a rendszerezése, a létrehozott bírói tanács megalkotása, a megyei bíróság elnöke felügyeleti jogkörének igazgatási felügyeleti jogkörre való korlátozása, a fegyelmi felelősség pontos rendezése és nem utolsósorban a bírák végkielégítésének a szabályozása.
Megjegyzendő, hogy a megyei bíróság elnökének kialakított igazgatási felügyeleti jogköre – a javaslat szerint – abszolút hatállyal nem vihető keresztül, mert a javaslatnak a Bsz. 60. §-ának 60/A §-sal kiegészítő 17. §-a értelmében a megyei bíróság elnöke a bíró kinevezésétől számított 3 év elteltével megvizsgálja annak tevékenységét, alkalmas-e a tisztségének ellátására. Ez esetben a megyei bíróság elnöke bizonyos fokig szakmai felügyeletet is gyakorol.
A Bsz. 21. § (2) bekezdése helyébe a javaslat 4. § (2) bekezdésének kiegészítéseként a következő bekezdést javasolja a frakció: A megyei bíróság elnöke igazgatási felügyeletet gyakorol a megyei bíróság területén működő helyi bíróságok és a munkaügyi bíróság, továbbá az Országgyűlés által kijelölt, megyei bíróságon működő katonai tanács felett.
A megyei bíróság elnökének általános felügyeleti jogkörét az igazgatási felügyeleti jogkör váltja föl a 861-es számú módosító javaslat 1. §-a alapján, és ezt a jogkört a kijelölt megyei bíróságon működő katonai tanácsra is ki kell terjeszteni, de majd a későbbiekben azokkal, a 861-es törvénytervezetben írtakkal részletesebben kívánok foglalkozni a másik napirendi pontnál.
A javaslat 10. §-a a Bsz.-t "A bírói testületek" fejezettel, az 51/A-tól az 51/C §-okkal történő kiegészítésével a bíróságokon felmerülő igazgatási feladatok ellátásában való közreműködése létrehozza az önkormányzati jogosítványokkal is felruházott bírói tanácsot, a már működő bírói fórumokat, az összbírói értekezletet, valamint a kollégium hatáskörét igazgatási feladatokkal bővíti, utóbbi szerveket is önkormányzati jogosítványokkal ruházza fel.
A módosított 51/A § (2) bekezdése értelmében a bírói tanács és a megyei bíróság elnöke tájékoztatja az összbírói értekezletet a bíróságok igazgatásával kapcsolatos tevékenységről. E paragrafus (3) – (9) bekezdésében a bírói tanács tagjainak az összbírói értekezleten történő megválasztásáról, az 51/B § a bírói tanács üléseiről, a határozathozatalról rendelkezik, az 51/C § az egyetértési jog gyakorlásának határait állapítja meg. A javaslat és az indoklás azonban nem határolja el pontosan az összbírói értekezlet és a bírói tanács bírósági igazgatásban megosztott hatáskörét. Az egyetértési jogról pedig a módosító javaslat indoklása ad némei tájékoztatást, mely szerint "lényeges kérdések eldöntésénél" módosított szavazatokkal kell határozni. A módosító javaslat csak esetenként tesz említést az összbírói értekezlet és a bírói tanács funkciójáról, továbbá az egyetértésről, és a Bsz. 59/A §-a kiegészítő 15. §-ában a pályázati rendszer keretében a pályázó alkalmasságáról a megyei bírói állás esetében az összbírói értekezlet; a megyei bírósági elnökhelyettesi állásnál a megyei bíróság elnöke a bírói tanáccsal egyetértésben; a helyi bírósági és munkaügyi bírósági elnöki állás esetében a helyi bírák a bírói tanáccsal egyetértésben; a helyi bírósági elnökhelyettesi, csoportvezetői és csoportvezető-helyettesi állás esetében a helyi bíróság elnöke; a munkaügyi bírósági elnökhelyettesi állásnál a munkaügyi bíróság elnöke és a bírói tanács egyetértésben foglal állást.
A módosító javaslat 23. § (9) bekezdése szerint a bíróságok igazgatására vonatkozó részletes szabályokat az igazságügy-miniszter rendelettel állapítja meg. A bírósági igazgatás részletes szabályozása mellett – mely feltehetően az említett hatásköröket is elkülöníti – az igazságügy-miniszter a rendeletben az egyetértési jog gyakorlásának alapfeltételét képező, lényeges kérdések értelmezését a jogbiztonság és a következetesség érdekében kell, hogy rögzítse.
A módosító javaslat 19. §-ával módosítandó Bsz. 65/A. § (2) bekezdése a fegyelmi eljárás előkészítését a vizsgálóbiztos kötelességévé teszi. A 66/B § (1) bekezdése értelmében a vizsgálóbiztosnak a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztáznia kell, és ennek során többek között meghallgatja az eljárás alá vont bírót. A védekezési szabadság törvényi biztosítása érdekében a vizsgálóbiztos köteles legyen a fegyelmi eljárás előkészítése során az eljárás alá vont bíró meghallgatását elrendelni. A bíró döntse el, kíván-e a védekezés e módjával élni, s amennyiben nem, úgy mulasztása a vizsgálat folytatását nem késleltetheti.
E szabályozás összhangban áll a Bsz. módosított 66/C § (2) bekezdésének rendelkezésével, mely szerint a fegyelmi bíróság elnöke által a javaslat szerint megalakított fegyelmi tanács köteles a bírót és képviselőjét megidézni.
A Bsz. módosító 67. § (2) bekezdése rendelkezik a bírónak állásából a fegyelmi bíróság által történt felfüggesztéséről; a felfüggesztésről hozott határozat ellen az eljárás alá vont bíró, az eljárás kezdeményezője és az igazságügy-miniszter a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezéssel élhet. Indokolt a fellebbezés benyújtási határidejének törvényes meghatározása annak ellenére, hogy a fellebbezésnek nincs felfüggesztési hatálya.
A Bsz módosító 67/E § (4) bekezdése kiegészítendő lenne, a törvényességi óvás tilalmán túlmenően, az ügyészi törvényességi felügyelet kizárásával is, mert az utóbbi nem egyeztethető össze a bíróval szembeni fegyelmi eljárás céljával, sértené a bíróságnak, illetve a bírónak a függetlenségét.
A módosító javaslatnak a bírók fegyelmi felelősségét szabályozó rendelkezése helyébe a fegyelmi eljárás részletes szabályozását léptette, ez esetben indokolt azonban az eljáró fegyelmi tanácsok eljárási rendjét, a határozathozatalt szintén az igazságügy-miniszteri rendeletben megállapítani.
Mindezeknek a módosításoknak az elfogadása, illetve javaslása esetén a Független Kisgazdapárt a törvényjavaslatot elfogadásra javasolja az Országgyűlésnek.
Köszönöm szépen. (Taps.)
