KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár:
KATONA TAMÁS külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! (Élénk mozgás a teremben.) Szeretném a futó csapatokat megállítani, hiszen határoznunk kell. (Derültség.)
Az Országgyűlés múlt heti ülésén egyhangúlag elfogadta a hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződést. Az Európa biztonsága szempontjából nagy jelentőségű szerződésben a katonai tömbök múltbeli szembenállását elvetve a tizenhatok és a hatok mint államcsoportok kötelezettségvállalásán alapuló nemzetközi jogi megállapodás jött létre.
A blokkmegközelítésnek az államcsoport kategóriájával történt felváltása tette lehetővé, hogy megszülessen az eddigi legjelentősebb többoldalú fegyverzetkorlátozási megállapodás. A szövetségi rendszerekhez való tartozás irányadó megközelítésként való elutasításának és az államcsoporthoz tartozó országok hagyományos fegyverzet- és felszerelési készleteinek maximális szintjeiről rendelkezik az európai hagyományos erőkről szóló szerződéssel összefüggésben.
A maximális nemzeti szint a szerződés által korlátozott fegyverzetnek és az úgynevezett harci technikának – vagyis harckocsiknak, páncélozott harcjárműveknek, tüzérségi eszközöknek, harci repülőgépeknek és támadó helikoptereknek – azt a maximális mennyiségét jelenti, amellyel a csökkentés végrehajtása után az adott állam rendelkezhet. Törvényesíti a szerződés keretében elfogadott összes, a nemzeti szintek változtatásával kapcsolatos rendelkezéseket. Csakúgy, mint valamennyi, a szerződésben meghatározott szint, a nemzeti szint is felső határt szab meg, kitöltésük vagy ki nem töltésük minden egyes állam szuverén döntésének függvénye.
A megállapodás fontos jellemzője, hogy a benne foglalt nemzeti alapú kötelezettségvállalás révén tartalmat ad a hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésnek. Enélkül ugyanis a Párizsban aláírt szerződés – képletesen szólva – olyan autóhoz lenne hasonlatos, amelyikben minden benne van, csak éppen az üzemanyag hiányzik belőle. A nemzeti elem, vagyis a nemzeti alapon történő kötelezettségvállalás e megállapodásban történő kifejezése, illetőleg megerősítése rendkívül fontos garancia a szerződés rendelkezésinek betartása szempontjából. Alapot jelent továbbá arra, hogy az 1992-ben sorrakerülő helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet – szörnyű magyar rövidítésével EBEÉ-találkozót – követően a fegyverzetkorlátozási tárgyalások is valamennyi tagállam részvételével folytatódhassanak, hiszen az ezen a fórumon kialakuló bármiféle megegyezés csakis nemzeti kötelezettségvállalásokon nyugodhat.
A megállapodásban résztvevő hat ország földrajzi közelségét figyelembe véve fontos, biztonságot növelő tényező a megállapodásnak az a része, amely rögzíti a nemzeti szintek növelésének módját. Eszerint a hatok csoportjához tartozó bármely ország csak a hatok konzultációját és egyöntetű jóváhagyását követően növelheti maximális nemzeti szintjét. Azt hiszem, nem szükséges e tény jelentőségének további részletezése.
A megállapodással kapcsolatos állásfoglalást megelőzően arra is fel kell hívnom a tisztelt képviselők figyelmét, hogy a Szovjetunió, az Európában legerősebb hadsereggel rendelkező ország e megállapodásban kötelezettséget vállalt a hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés szerinti nemzeti szintek betartására, vagyis jelentős mennyiségű fegyverzet és harci technikai eszköz megsemmisítésére.
Fontosnak tartom továbbá felhívni a figyelmet arra is, hogy a megállapodás elfogadása csak akkor jelenti csökkentési kötelezettségeink kiterjesztését a megállapodásban foglaltakra, ha a múlt héten a tisztelt Ház által elfogadott hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés is hatályba lép, azaz mind a huszonkét ország elhelyezte megerősítő okiratát a letéteményesnél, ezzel vállalva kötelezettséget a szerződés rendelkezéseinek, illetve a csoporton belüli konzultáció eredményeként megállapodott maximális nemzeti szintjének betartására. Fontos megállapodásról van szó, amely az európai biztonság szempontjából nélkülözhetetlen, hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződésnek a hatok csoportján belüli kötelezettségvállalását részletezi és tisztázza az azzal kapcsolatos eljárási módokat.
Ezt a szempontot is figyelembe véve, azt hiszem, joggal kérhetem a tisztelt Háztól, hogy miként a hagyományos fegyveres erőkről szóló szerződés esetében megtette, ezúttal is támogassa egyöntetűen az előterjesztést. (Taps.)
