SZÁJER JÓZSEF, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
SZÁJER JÓZSEF, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
SZÁJER JÓZSEF, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház!
Az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság megtárgyalta az 1992. évi költségvetés irányelveiről szóló határozatot, és többségi döntéssel azt vitára alkalmasnak találta.
A bizottság, a FIDESZ indítványára, egyhangú szavazással állást foglalt két, az igazságügyi szervezet átalakítását érintő, költségvetési kihatású kérdésben. A bizottság, abból kiindulva, hogy a bírói függetlenség különleges fontosságú a jogállamiság kiépítése szempontjából, felhívja a kormányt, hogy az 1992. évi költségvetést úgy alakítsa ki, hogy az lehetővé tegye a bírák, illetőleg az ügyészek jövedelmének más közintézményeknél tervezettnél nagyobb arányú emelését. Ezzel a bírói hatalmi ág függetlenségét, a bírói és ügyészi pálya megbecsülését kívánja a bizottság növelni. A határozatnak az ügyészekre való kiterjesztését a Magyar Demokrata Fórum képviselői javasolták.
A bizottság másik, felhívó, szintén egyhangú határozata a Parlament és a Kormány egy korábbi adósságát kívánja törleszteni a munkaügyi bíróságok felé. Az Országgyűlés a hatásköri törvény tárgyalásakor a munkaügyi bíróságok munkaterhét óriási mértékben növelő döntést hozott: lehetővé tette, hogy előzetes döntőbizottsági eljárás nélkül lehessen munkahelyi jogvitákban a munkaügyi bíróságokhoz fordulni. A Ház akkor nem foglalt állást az ügyteher bővülésével járó költségvetési következményekről. Megjegyzem – és ez a bizottsági vitában is elhangzott –, hogy ezzel szemben megtette a költségvetési állásfoglalást a közigazgatási bíráskodás bevezetése kapcsán. Így a munkaügyi bíráskodás veszélybe került, még az új munka törvénykönyvének az elfogadása előtt. Ez a jogkereső állampolgárok ügyeinek elhúzódásához és érdeksérelméhez vezet. Ezért bizottságunk kéri a Kormányt, hogy a munkaügyi bíróságok kibővült működéséhez szükséges költségek fedezetét biztosítsa a 92. évi költségvetés tervezetében.
Tisztelt Ház! Az Országgyűlési határozattal kapcsolatban a bizottsági ülésen elhangzott, hogy abban ne egy határozatlan, jelen esetben 60-80 milliárd közé becsült összeg szerepeljen, hanem egy meghatározott összegű felső határ. Jogi szempontból értékelhetetlen a határozati javaslatnak olyan meghatározása, amely tól-ig határokat rögzít. Erről a bizottság nem hozott ugyan határozatot, de meglátásom szerint konszenzus volt ebben a kérdésben.
A költségvetés tárgyalásának módszerével kapcsolatban többen kifogásolták a bizottsági vita során a költségvetési tervezés tetemes késését. Kritika érte az előző évekhez viszonyított számítási módot is, vagyis azt, hogy a költségvetési tételek mindig az örökölt számokat viszik tovább, anélkül hogy azok létjogosultságát megvizsgálnák. Gond az is, hogy nem tényszámokkal, hanem az előző évi irányszámokkal kénytelen a képviselő dolgozni, és ennek következtében nem a tényleges teljesítéshez tudja viszonyítani a jövő évi tételeket. Ilyen információhiányos helyzetben, ahol a Parlament a Pénzügyminisztérium egyedüli forrására van utalva, nehéz az Országgyűlés költségvetési ellenőrzését megvalósítani a Kormány felett, holott ez a Parlament talán legfontosabb jogosítványa.
A bizottsági vita főként a bizottság ügykörébe tartozó fejezeteket vizsgálta, az információhiány miatt azonban többnyire kérdés-felelet formában folyt a vita a bizottság tagjai és a Kormány jelen lévő képviselői között – főként az ellenzéki képviselők részvételével. Szó esett a miniszterelnökség megnövekedett tételeiről, a kárpótlással kapcsolatos tételek szétszórt szerepeltetéséről, az egyházak támogatásáról, az Állami Vagyonügynökség magas bér- és utazási kiadásáról, valamint a privatizációs bevételekkel kapcsolatos kérdésekről, az illetékbevételek igazságos, a nem megyeszékhely megyei jogú városokat a tavalyival ellentétben nem kifelejtő elosztásáról, és több más kérdésről.
A bizottság abban a tudatban tárgyalta meg a költségvetési irányelveket, hogy a Kormány a bizottsági vitában elhangzottakat is figyelembe véve fogja kialakítani az 1992. évi költségvetés végleges tervezetét. Ehhez kapcsolódva hadd zárjam felszólalásomat egy személyes megjegyzéssel. Látván az irányelvek feletti mostani plenáris vita iránti érdektelenséget, a miniszter urak, illetőleg miniszter hölgy tüntető távolmaradását, sajnos, ez az utóbbi lehet, hogy hiú reménynek fog bizonyulni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
