SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ)
SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ)
SZABÓ MIKLÓS (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kónya Imre felszólalása volt az, amelyik megszólalásra késztetett.
Most 1956 újra való elismeréséről beszélünk, és újra ki kell mondanunk azt, hogy 1956 volt az a történelmi pillanat, a modern magyar történelemnek az a csillagos órája, amikor hazafiság és demokratizmus, amikor hagyományőrzés és egy modern jövő felé fordulás egységet alkotott.
Ennek a jegyében kell véleményt alkotnunk. Az elmúlt korszakkal való politikai leszámolás nem ez a kérdés. Ezt ettől élesen és világosan meg kell különböztetnünk. Egész egyszerűen már csak azért is, mert hiszen az elmúlt harminc évről van szó és nem magáról '56-ról, nem vagy nagyon kicsi mértékben arról, amit az '56 utáni megtorlás jelentett mint erkölcsi, politikai probléma.
Ma tudomásul kell vennünk azt is, hogy éppen a túloldalon levők állnak elsősorban és mindenekelőtt a keresztény erkölcs alapján, amely keresztény erkölcs legfontosabb alapelvei közé tartozik a megbocsátás, és éppen ezt a megbocsátást nem látjuk az álláspontjukban. Leszámolást, boszszút látunk benne.
Mi, liberálisok, nem zárkózunk el bizonyos esetekben akár a megtorlástól sem, de negyven év elmúlt, az idő túlhaladt, aggastyánokat kellene bíróság elé rángatni. A társadalom óriási többsége értetlenül és idegenkedve nézné ezt; mi ezt nem kívánjuk. Nem kívánjuk; mi ezt a kérdést le akarjuk zárni. Azt akarjuk, hogy ebben a tekintetben a magyar társadalom valóban egyfajta engesztelődés állapotába lépjen túl, és forduljon a jövő felé. (Taps a bal oldalon.)
