ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF)
ZSEBŐK LAJOS (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Én a céltámogatási rendszernél, illetve a rendszer értékelésénél továbbra is a legfontosabb szempontnak azt tartom, hogy a szennyvíztisztítás és a csatornázás ne szoruljon úgy háttérbe, mint az idei évre szóló céltámogatásoknál háttérbe szorult, mert az egészséges ivóvízzel való ellátás nem létezhet a vízbázisok védelme nélkül. A vízbázisok védelme pedig azt jelenti, hogy szennyvíztisztításra, csatornázásra roppant szükség van. De ezzel a kérdéssel tulajdonképpen nem is lehet most mélyebben foglalkozni, mert hiszen ez az országgyűlési határozattervezet nem tartalmaz értékelési szempontokat. Nem is tartalmazhat, hisz az önkormányzati törvény körülbelül azt mondja, hogy a feltételeknek megfelelő önkormányzat céltámogatásra jogosult. Abból kiindulva, nagyon szeretném, hogy az idei évben ne ez legyen a helyzet, az idei év értékelésében, ami a jövő évre szól, az idei értékelésnél ne az legyen a helyzet, mint a 91. évre szóló céltámogatásoknál.
De nem erről akarok most részletesebben szólni, hanem néhány módosító indítványt szeretnék szóban is alátámasztani. Az együttes jelentés hátuljáról kezdem.
A 31-es sorszám alatt szerepel saját módosító indítványom, ami azt taglalja, hogy az elvi vízjogi létesítési engedély is elegendő legyen ahhoz, hogy vízgazdálkodási ágazatba tartozó céltámogatásokra jogosultak legyenek az önkormányzatok. Itt felhívnám a figyelmet, hogy az én módosító indítványom nem pontosan így szerepel, ahogy az együttes jelentés tartalmazza, mert azt mondja, hogy "A vízgazdálkodási ágazatba tartozó fejlesztéseknél csatolni kell az elvi vízjogi létesítési engedélyt." Én nem ezt mondtam. Én azt mondtam, hogy csatolni kell a vízjogi létesítési engedélyt vagy az elvi vízjogi létesítési engedélyt. De nézzük is meg részletesebben, hogy mi ez, mi a kettő között a különbség. Ahhoz, hogy értékelni és dönteni tudjunk, erre szükségünk van.
Az elvi vízjogi létesítési engedély a tervezési folyamat előtt szükséges, és a tervezési folyamat a beruházási folyamat induló fázisa az elvi vízjogi létesítési engedély nélkül egyszerűen nem kezdhető meg. Mit mond ez az elvi vízjogi létesítési engedély? Ez azt mondja, hogy szakmailag milyen szempontokat kell figyelembe venni a tervezés illetve az egész megvalósítás során. Kiköti azokat a feltételeket, a leglényegesebb és meghatározó feltételeket, amiknek alapján a tervezés és a létesítés, később pedig az üzemelés történhet.
Megtörténik a tervezés, az elvi vízjogi létesítési engedélynek megfelelően és annak birtokában – ami egy hosszabb folyamat, ami hónapokat vehet igénybe, egy kiviteli tervnek az elkészítése. Ennek a költségvonzata, bizony, százezrekre, milliókra rúghat, attól függően, hogy mit kell megtervezni.
Végül, amikor a tervezési folyamat lezárult, és megvan a kiviteli terv, akkor lehet megkérni a végleges vízjogi létesítési engedélyt, amit ez a kormány-előterjesztés eleve tartalmazott.
Ez a vízjogi létesítési engedély, a végső, menynyiben tér el az elvi vízjogi létesítési engedélytől? – ezt kell vizsgálni ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy elegendő-e az elvi vízjogi létesítési engedély. A végső vízjogi létesítési engedély azt veszi figyelembe, hogy a kiviteli terv mennyiben tesz eleget, tehát a tervező mennyiben vette figyelembe az elvi vízjogi létesítési engedélyben foglaltakat. A tervezőnek ez kötelezettsége, mert tudja nagyon jól, hogy ki sem adja a szakhatóság a végleges vízjogi létesítési engedélyt, hogyha nem veszi azokat figyelembe. Elvileg elképzelhető, hogy itt eltérések vannak a kettő között, mert figyelmetlenségből vagy valami más dolog miatt nem úgy veszi a tervező figyelembe ezt a dolgot, de ez egy nagyon-nagyon szűk sáv lehet. Én merem állítani, hogy nagyon-nagyon szűk sáv, és az esetek döntő többségében, ha az elvi vízjogi létesítési engedély megvolt, akkor a végleges vízjogi létesítési engedély is megvan. Tehát nem a beruházás szakmai megalapozottságát dönti ez el, és még kevésbé a létesítésnek a költségét. Mert lehet azt mondani, hogy hát az elvi vízjogi létesítési engedély még egy előzetes valami, és ez a beruházás megalapozottságát és a beruházását költségigényét nem jól tükrözi. Helytelen ezt a kettőt párhuzamba hozni, mert a vízjogi létesítési engedély szakmai szempontokat kíván kielégíteni, és a költség-előirányzatokhoz és azok megalapozottságához semmi köze nincsen.
Minek van köze hozzá? Mi az, ami egy beruházás költségét – mondjuk, vizes területet vizsgálva – meghatározza? A mostani rendszer szerint, illetve a most élő, tehát az idei évre szóló céltámogatásoknál ez többnyire egy előterv és az előtervhez tartozó költségbecslés. Ez, hogyha az előtervet készítő tervező helyesen gondolkodik, és a költségeket, az élő árakat, amik a piacon jelennek meg, jól veszi figyelembe, akkor az "ül" és helyes. És ez határozza meg a beruházásnak a költségeit elsősorban. Ha kiviteli tervről van szó, akkor a kiviteli terv önmagában hozza-e magával azt, hogy ez a beruházás mennyibe kerül? Nem minden esetben és nem pontosan, meg kell jegyeznem, mert a végleges árat az ajánlatok határozzák meg, hogy a kivitelező mennyiért csinálja, hogy azt a munkát az építési piacon ki mennyiért vállalja el, és melyik az a legkedvezőbb ajánlat, aminek alapján a kivitelezés megtörtént. Tehát látható, hogy a beruházási költségeinek megalapozottságához az elvi vízjogi létesítési engedély vagy a végleges vízjogi létesítési engedély nem szorosan kapcsolódik, és nem annak alapján meghatározottabb egy beruházás vagy sem.
Felvetődhet az is, hogy meghiúsulhat-e egy beruházás, ha már van vízjogi létesítési engedélye. Anélkül, hogy részletesebben ebbe belemennék, merem állítani, hogy a leges-leges-legritkább esetben hiúsulhat meg ilyen okokból, hogy csak elvi vízjogi létesítési engedély van, mert hisz ez pont azt mondja, hogy meg lehet azt csinálni, így meg így, meg azok szerint a szempontok szerint.
Na most, ezek a szakmai dolgok, amiket elmondtam, amikkel próbáltam alátámasztani, hogy igenis, az elvi vízjogi létesítési engedély is feleljen meg, de van egy olyan szempont, ami szerintem erősebb ezeknél a szakmai szempontoknál. Az idei évre szólóan az önkormányzatok a vízgazdálkodási ágazatba tartozó pályázatokat úgy adhatták be, hogy elvi vízjogi létesítési engedély elegendő volt. Ezek az önkormányzatok most megkapták a pályázati felhívásokat, illetve azokat a szempontokat, hogy hogyan kell megfeleljenek a '92-re szóló céltámogatásoknak, és ebből, varázsütésre eltűnt az "elvi" szó, és "vízjogi létesítési engedély" szerepel. Ezek az önkormányzatok pár nappal álltak a pályázat beadásának határideje előtt, és egyszerűen nem volt idejük arra, hogy a végleges vízjogi létesítési engedélyt megszerezzék, mert hiszen egy hosszú tervezési folyamat és az engedélyezési folyamat eredménye a vízjogi létesítési engedély. Tehát magyarul: hogyha mi most azt mondjuk, hogy csak vízjogi létesítési engedély, akkor nagyon-nagyon sok önkormányzatot kizárunk ebből a körből, mert egyszerűen nem tudhatta teljesíteni, önhibáján kívül, hogy végleges vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezzen. Ez a legfontosabb szempont. Mert én el tudom fogadni, hogyha az önkormányzatok tudnak róla előre, tehát ha az előző tárgyaláskor, a 91. évre szóló céltámogatások tárgyalásakor valahogy, valaki közhírré tette volna, hogy végleges vízjogi létesítési engedély kell, akkor egy szót sem szóltam volna ez ügyben.
A következő, amihez pár gondolatot elmondanék, az együttes jelentés 7. pontjában szerepel. Szintén saját módosító indítványom, és az azt taglalja, hogy a "víziközmű-társulatok" megnevezés mellett szerepeljen az, hogy "vagy szervezés alatt lévő víziközmű-társulatok". Itt nem egy bővítésről van szó – én nem arra gondolok, sőt, biztos vagyok benne –, hogy ezzel egy nagyobb kör az, amelyik majd céltámogatásért fordulhat, egész egyszerűen ez szerintem jogi szempontból így helyes. Tudniillik, a társulati törvény azt mondja, hogy társulat fedezet nélkül nem alakulhat. Tehát amikor pályázik, még nem tudja, hogy megvan a pénz vagy nincs meg, tehát nem beszélhetünk társulatról, mert a törvény alapján nem alakulhat meg. Tehát amikor azt mondom, hogy vízitársulat vagy szervezés alatt lévő vízitársulat, akkor én ugyanarról a helyzetről beszélek, mint az országgyűlési határozat, csak szerintem ez jogilag pontosabban behatárolja a fogalmakat.
Az igaz, hogy egy szűk rétegnek jogilag is megfelel a vízitársulat kitétel, és csak az a kitétel, hogyha egy befogadó társulatról van szó, de ez a ritkábbik eset, mert hogyha vízi beruházás, víziközmű-beruházás van, akkor általában önálló társulatok alakulnak.
Végül a jelentésnek az 5. pontjából a Rott Nándor képviselőtársam által tett javaslatot szeretném egy-két szóval megtámogatni. Ez a címzett támogatásokról szól. Egyébként amit a környezetvédelmi bizottság támogat, én mindet támogatom. Én azért szeretném ezt a pontot kiemelni, mert fontosnak tartom, és úgy érzem, hogy nem kapott elég hangot. Rott Nándor képviselőtársam az 5. pont e) pontja alatt azt mondja, hogy a címzett támogatásokat célszerű kiterjeszteni a balatoni, kis-balatoni és a velencei-tavi környezeti katasztrófahelyzet megelőzésére. Én borzasztó fontosnak tartom a balatoni környezetvédelmi szempontból katasztrófahelyzetnek nevezhető dolog megelőzését. De nem erről akarok beszélni, mert ez ismertebb.
– Én a Velencei-tóról szólnék pár szót és kérem képviselőtársaimat, hogy vegyék ezt figyelembe.
Miről van szó? Azt talán hallhatták, hogy a Velencei-tó vízszintje évekre visszamenőleg egyre csökken. Ennek a Velencei-tónak van egy szabályozott vízszintje, ami 150 centiméteres mércemagasságnak felel meg. Ez a vízszint 100 centiméter alá csökkent, ami több mint 50 centiméteres csökkenést jelent. Na most tudni kell, hogy a Velencei-tó is egy roppant sekély tó, és ez, amit mondok, hogy 100 centiméter, vagy 100 centiméter alatti vízállás, egy átlag vízállást jelent, ennél sokkal kisebb vizek is vannak. Mi ennek a következménye? Ennek három olyan következménye van, ami azt jelenti, hogyha tovább csökken a vízszint, akkor egy visszafordíthatatlan folyamat indul meg.
Mik ezek?
A Velencei-tavon lévő úszóláp leült. Leült a tónak a fenekére, s pusztul és nem tudja betölteni azt a szűrőhatást, ami borzasztó fontos a tó élete szempontjából A csökkenő víz azt jelenti, hogy a tónak, a tó vizének a sókoncentrációja nyilvánvalóan megnövekedett, mert hiszen a víz a párolgásból, a párolgás következtében ment el, aminek szintén súlyos következményei vannak. És a harmadik pedig az, hogy megindult az eutrofizációs folyamat és ennek következtében algák, és toxikus algák jelentek meg a tavon. Ha a tóba nem sikerül mesterségesen vizet táplálni, akkor a tó egyensúlya föl fog borulni. Nagyon rövid időn belül föl fog borulni.
S én azért szeretném felhívni a figyelmet, hogy itt ez a javaslat, ami azt mondja, hogy a címzett támogatások körébe vonjuk be a Velencei-tavat, támogatást nyerjen. És én nem arra gondolok, hogy itt mindent központi pénzekből kell megoldani. Mert igenis, szerintem a Velencei-tó sorsa éppúgy helyi érdek és országos érdek is. De bizonyos vagyok benne, hogy központi támogatás is szükséges, mert a helyi önkormányzatok nem tudják ezt megoldani. A tóparti önkormányzatok szövetsége tett is egy ilyen alapítványt, és gyűlik a pénz ilyen célokra. Sőt a Velencei-tó Barátainak Szövetsége hasonlóan elindított egy folyamatot, ami szintén azt célozza, hogy minden helyi erőt vonjon be, és ők saját maguk ott helyben is járuljanak hozzá. De központi segítségre is szükség van.
Én kérem, ezért támogassák ezt a pontot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
