MÉSZÁROS PÉTER (MDF)
MÉSZÁROS PÉTER (MDF)
MÉSZÁROS PÉTER (MDF) Köszönöm Elnök Úr! Az önkormányzati céltámogatások egy fejezetével, a vízgazdálkodással kapcsolatos kérdéskörrel szeretnék röviden foglalkozni. A vízgazdálkodás alcím valójában igen lényeges környezeti és egészségügyi, egészségvédelmi célokat tartalmaz; gondolok itt a vízbázisok védelmét, ivóvízhálózat-fejlesztést, továbbá szennyvíztisztítást, szennyvíz csatornahálózat bővítést célzó támogatásokra. Utóbbihoz egyetlen adatot említenék meg, amit nem árt néha felemlegetni.
A közműolló – a vezetékes ivóvízzel és csatornával való ellátottság közötti különbség – 34%-os, ami valójában persze ennél jóval rosszabb, hiszen az egyedi vízellátó rendszereknél keletkező szennyvizek elhelyezése sem megoldott. A közműolló adta szennyvíz jelentős része a talajba, talaj- és rétegvizekbe, élővizeinkbe kerül, ma már sok területen szinte végveszélybe hozva azok állapotát. Akkor még nem is említettük a csatornával elvezetett szennyvizeket, amelyeknek csupán kevesebb mint 50%-a részesül valamilyen fajta tisztításban, kezelésben. A többi a maga valóságában kerül folyóvizeinkbe. Ennek tükrében nem túlzás az az állítás – amit gyakran emlegetünk –, hogy a jövő század első évtizedének vége felé a legdrágább kincs a tiszta víz, és hozzátenném még, a tiszta levegő és a csend lesz. Itt utalnék még arra is, hogy ennek jelentőségét az Európa Tanács már korábban felismerte és jövő év nyarára egy európai vízkészletvédelmi-kampányt szervez, aminek remélem, mi is részesei leszünk.
Ami a szennyvízcsatorna-hálózatot illeti, itt van a legtöbb teendő, a mai 42%-os ellátásból, csatornázási rátánkból kiindulva, az olló zárása érdekében.
A 3-as számú melléklet a hálózatépítésnél egyebek mellett a városi gerinchálózat építésének a támogatását helyezi kilátásba, amit az iménti bizottsági előadók egyike említett is. Erre utal a vízjogi engedélyezés igénye. Itt egy gondra hívnám fel a figyelmet, amire a tervezet készítői nem gondoltak, illetőleg ilyen irányú egyeztetés talán nem történhetett arra, hogy a főváros területén vízjogi engedélyköteles létesítmény építése igen ritka. Csak alapvető kapacitásbővítő főgyűjtőknél, átemelőknél, tisztítóknál van szükség vízjogi engedélyre. Más csatornáknál, így főgyűjtőknél is az önkormányzatok létesítési engedélye alapján történik az építés, természetesen a vízügyi, illetőleg a környezetvédelmi szakhatósági vélemények figyelembevételével.
Ez a gyakorlat alakult ki az elmúlt években a korábbi vízügyi hatóságok és a fővárosi tanács, illetőleg tanácsok között. Ez nem foszthatja meg a fővárosi önkormányzatokat a csatornaépítési célú támogatásoktól. Ne higgyük azt, hogy a főváros külső kerületeiben különösebben rózsás lenne a helyzet. Budafokon és Nagytétényben például a lakótelepektől eltekintve alig jobb a csatornázottság mint egy magyar községben, tehát 10% körül mozog. Az a javaslatom ezért a Belügyminisztérium felé, hogy az elbírálásnál tekintse a vízjogi engedéllyel azonos értékűnek a létesítési engedélyt. Ahol pedig ez még nincs meg, de a kiviteli tervek megvannak, ott a hiánypótlás lehetőségét adja meg az önkormányzatoknak. Mert valljuk be – ezt már többen említették – elég furcsa ez a szituáció.
Most tárgyaljuk ezt a céltámogatási rendszert, aminek a pályázati határideje október végén volt és a feltételeket az önkormányzatok valamikor két héttel korábban kapták meg. Ennek megfelelően elég tarka képet mutat a több ezer pályázat, ami már befutott. Jelentős részüket alaki, tartalmi követelmények, illetőleg hiányosságok folytán vissza lehetne dobni. Ezért az a javaslatom a Belügyminisztérium felé, hogy jövőre ezeket az irányelveket, pályázati alapelveket a kiírás előtt néhány hónappal tisztázzuk, tárgyaljuk, lehetőleg tavasszal vagy a nyár elején. Így tiszta képet kapnak az önkormányzatok és egyértelművé válhatnak a pályázati feltételek. Talán ezzel az elkésett állapottal is összefüggően a bizottságok jóformán valamennyi módosító indítványt elvetették – pozitívan szemlélve, persze – nyilván azért, hogy az eredeti célrendszerre, ami most, a pályázatok birtokában már aligha szűkíthető, így, koncentráltan több támogatás jusson.
Ezzel együtt én azért megfontolásra ajánlom például Rott Nándor elnök úr javaslatait, amit Gyurkó János már említett, például a szelektív hulladékgyűjtésre vagy a kerékpárút-építésre vonatkozóan, amelyek egyfajta ökológiai kultúra, gondolkodásmód magjait hintenék el az önkormányzatokban, az önkormányzatok körében, például azt, hogy egy utólagos pályázat formájában ez lebonyolítható lenne. Kérem ezért képviselőtársaimat, hogy a majdani szavazásnál a sillabuszok és egyéb vezérlő elvek mellett ezekre a szempontokra is gondoljanak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
