TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár:
TARJÁN LÁSZLÓNÉ, DR. környezetvédelmi és területfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Valóban, egy évvel ezelőtt képviselő úr interpellációjára a miniszter úr már válaszolt néhány kérdésre. Azonban valójában – ahogy Ön is említette –, a Dunával kapcsolatos egyes nemzetközi környezetvédelmi feladatokról szóló országgyűlési határozat, amit áprilisban fogadott el a tisztelt Országgyűlés, indokolttá teszi, hogy a gemenci tájvédelmi körzet problémáit ismét áttekintsük és az elvégzendő feladatokat rangsoroljuk.
Ez annál is indokoltabb, mert az országgyűlési határozat szerint a Duna mentén, nemzetközi együttműködéssel, közösen kialakítandó nemzeti parkok egyike, nevezetesen a – Duna-Sió-torkolat és a Dráva-torkolat közötti szakaszon létrehozandó – Duna-Dráva Nemzeti Park magában foglalja a gemenci tájvédelmi körzet teljes területét is.
Az országgyűlési határozat megjelenése után tárcánk a természetvédelem helyi szerveinek a bevonásával megkezdte a nemzeti park kialakításának az előkészítését. Én ezekről a munkálatokról és ezeknek az állásáról a feltett kérdések sorrendjében kívánom Önt tájékoztatni.
Az első kérdés, ami a határidőre vonatkozik: A Duna-Dráva Nemzeti Parknak a határozatban foglalt és Ön által is említett határidőre – vagyis 1995-re – történő létrehozásának magyar részről nincs akadálya. A tervezett Nemzeti Parknak a Magyar Köztársaság területét érintő részét máris kijelöltük. Az előzetesen kijelölt terület mintegy 75 települést érint, az adatgyűjtés pedig megközelítőleg 30 ezer földrészletre vonatkozik. A részletes ökológiai állapotfelvétel a jövő év tavaszán kezdődik el, ennek alapján fogjuk a Nemzeti Park végleges határát pontosítani.
Tisztelt Ház! A Duna-Dráva Nemzeti Park létesítése összefügg a Gyurgyeváci Vízilépcső kérdésével is. Én azt hiszem, ebben a helyzetben nem kerülhetem meg ezt a kérdést, ugyanis a Nemzeti Park létesítése újabb érv a vízlépcső ellen. Ha ugyanis a vízlépcső megépülne, elpusztulnának azok a pótolhatatlan természeti értékek, amelyek a Nemzeti Park létrehozását éppenhogy indokolják.
A védetté nyilvánítás előkészületeinek első ütemében a leginkább veszélyeztetett területek védelmét igyekeztünk biztosítani. Ennek érdekében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól kértük a legértékesebb, úgynevezett magterületek tulajdonosi kezelői jogának átadását a természetvédelem számára. Ilyenek az ártéri erdők, drávai szigetek és egyéb értékes területek.
A második kérdésére, ami a cselekvési programra és a költségvetésre irányul, szeretném elmondani, hogy a cselekvési program elkészült, költségkihatásokkal együtt. A program az elvégzendő feladatokat éves bontásban irányozza elő, a Dél-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság elkezdte a feladatok végrehajtását, ilyenek: az alaptérképek beszerzése, adatok kigyűjtése, majd a következőkben kerül sor Somogy, Baranya, Tolna és Zala megyék területén a védett területek pufferzónáinak a felmérésére, kutatására.
Ezeknek a kutatásoknak az összegezése és a szükséges egyeztetések után 1995-ben, tehát a megadott határidőre sor kerülhet a védetté nyilvánítás kimondására. Mindezekre mintegy 14 millió forint költségfedezet biztosítására van szükség.
Szeretném még itt megjegyezni, hogy rendelkezésünkre áll a Dráva-völgy általános tájföldrajzi jellemzése is már, különböző botanikai, zoológiai kutatások, valamint a legértékesebb területek leírása is. Ezek jó alapot szolgáltatnak a jövő év első negyedében megkezdődő részletes ökológiai állapot felmérésére.
Tisztelt Képviselőtársam! Ami a harmadik kérdést illeti, nevezetesen a "Hogyan tovább, Gemenc?"-et, engedje meg, hogy ennek apropóján kicsit bővítsem a kérdést, és arra próbáljak nagyon röviden válaszolni, hogy "Hogyan tovább, magyar erdőgazdálkodás?", hiszen ez összefügg.
Annál is inkább, mert meggyőződésem, hogy nem halasztható tovább a természetvédelem, a nemzeti érdekek, a hosszabb távú társadalmi érdekek szem előtt tartásával sem az erdészeti vállalatok, az erdőgazdálkodásnak az átalakítása. (Szórványos taps.) Nem halasztható tovább a nyereségcentrikus gazdálkodásnak, a nyereségcentrikus érdekeltségi rendszernek, a vállalati struktúrának és az igazgatási módszernek a jelenlegi rendszerének a folytatása (Sic!) sem. Éppen ezért, a nyereségorientált erdőgazdálkodást mielőbb fel kell, hogy váltsa a több célú, tartamos erdővagyon-gazdálkodás, ami egyben megfelel a környezet- és természetvédelem érdekeinek is.
Ennek érdekében meg kell erősíteni a ma még erősen háttérbe szorított erdőtervezést és erdőfelügyeletet, amelyek tevékenysége tulajdonostól függetlenül minden erdőterületre ki kell, hogy terjedjen. A természetvédelmi érdekeket, különösen a védett területeken be kell építeni a gazdasági tervekbe. Ezek végrehajtását következetesen és szigorúan ellenőrizni kell. A legértékesebb és természetvédelmi szempontból is legjelentősebb erdeink jelenleg is állami tulajdonban vannak, ezeket az állami erdő- és fafeldolgozó gazdaságok kezelik. Megoldást jelentene, hogy a vállalati tanácsok által irányított vállalatokat államigazgatási hatáskörbe vonná az FM vagy az illetékes tárca.
Az erdőgazdasági alaptevékenységben meg kell valósítani a központilag egységes elvek szerint irányított vagyongazdálkodást és le kell választani azt a piacorientált fafeldolgozástól. Csak ezeknek a változásoknak, s ezeknek az elveknek a következetes végrehajtása biztosíthatja az erdők környezetvédelmi, természetvédelmi, jóléti és termelési funkcióinak együttes megvalósítását.
Mindez azonban túlnő tárcánk hatáskörén, éppen ezért a földművelésügyi tárcával folyamatos egyeztetést folytatunk az államerdészet új szervezeti rendszerének a kialakításáról. Ezzel a kérdéssel foglalkozott és állást foglalt az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága is.
Tisztelt Ház! A magyar erdők sorsát meghatározó döntésre várhatóan rövid. (az Elnök csenget) . befejezem. rövid időn belül sor kerül és ez adhat végleges választ és megnyugtató választ képviselő úr kérdésére, hogy "Hogyan tovább, Gemenc?". Köszönöm szépen a türelmüket és kérem válaszom elfogadását. (Taps.)
