MILE LAJOS (MDF)
MILE LAJOS (MDF)
MILE LAJOS (MDF) Igen, Elnök Úr. Köszönöm. Néhány mondatban szeretnék indokolni.
Az első kérdés, ami fölvetődik az érdekvédelemmel kapcsolatos törvénykezésnél, hogy joga van-e a Parlamentnek a szakszervezeti életbe egyáltalán beavatkozni. Erre azt lehet mondani, hogy nincs, vagy csak nagyon korlátozott mértékben van. Abban az esetben, ha már kialakult érdekvédelmi struktúráról beszélhetünk. Abban az esetben, ha már meglévő, bejáródott tárgyalási mechanizmusok vannak. Abban az esetben, hogyha a demokratikus keretek már adottak.
Összefoglalva: korlátozott a Parlament beleszólási joga a szakszervezeti életbe, ha egy demokratikus berendezkedésű társadalomban az érdekvédelem megfelelő hangsúlyokkal, hiteles belső arányokkal működik. De ha Magyarországon széjjelnézünk, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy korántsem ez a helyzet. Ehelyett öröklött aránytalanságokat találunk, ezeknek a történelmi hátterét én itt most nem kívánom részletezni, egyenlőtlenségeket tapasztalunk az esélyek terén, és a demokratikus keretek kialakulásához feltétlenül szükséges szabályozóknak a hiányát tapasztalhatjuk, vagy pedig a meglévők durva megsértését.
Ezenkívül azt is tapasztalhattuk, hogy a belső konszenzus hiánya is jelen van az érdekvédelmi szférában. Tehát a Parlamentnek nemcsak joga, hanem kötelessége is a keretek kialakításában a törvényesség eszközeivel élni. Ezért született a XXVIII-as törvény, amelyet most módosítani kívánok önálló képviselői indítványomban.
Annak idején, akik opponálták ezt a törvényjavaslatot, akik szembenálltak vele, állandóan a munkavállalók érdekvédelmére, a munkavállalók érdekére hivatkoztak. Nagyon örültünk ennek a hivatkozási alapnak, hiszen jómagunk is a munkavállalók érdekében terjesztettük be ezt a törvényjavaslatot. Azt gondoltuk, nincs baj, hiszen a VIKSZ-ben való konstruktív együttműködés az a terület, ahol valóban be lehet bizonyítani, hogy a munkavállalók érdeke a fontos. Azt gondoltuk, az igazgatótanácsban való részvétellel és a konstruktív együttműködéssel lehet valóban bebizonyítani azt, hogy tényleg a munkavállalói érdek az elsődleges.
Úgy tűnik a mai helyzetben, hogy ez az elvárás illúziónak bizonyult, akármennyire is bíztunk benne. Ezért gondoltuk azt, és gondoltam azt, hogy mindenféleképpen módosítani kell a törvényt, úgy, hogy az igazgatótanácsban való feles részvétel is határozatképessé teszi az ülést.
Másik komoly érv, amit már a mai sajtóban is lehetett olvasni, hogy – úgymond – a független szakszervezetek elherdálják az MSZOSZ vagyonát, tulajdonképpen felelőtlenül esetleg eltékozolják ezt a vagyontömeget.
Kérdezem én, hogy kik herdálják el a vagyont. Azok herdálják-é el a vagyont, akik konszenzussal kívánnak dönteni annak működtetéséről, éppen a munkavállalók érdekében, éppen azért, hogy az érdekvédelem ne bénuljon meg, de mégis felügyelet révén működjön ez a vagyon tovább. Vagy pedig azok kívánják elherdálni, vagy ott nagyobb az esély az elherdálásra, ahol privatizálásról beszélnek a szakszervezeti vagyon révén, bankok alakításáról beszélnek, és mindenféle manőverekről lehet hallani?
Ismétlem, nagyon bíztunk benne, hogy meglesz az együttműködés a munkavállalók érdekében, az viszont a fejünkben sem fordult meg, hogy a már meghozott törvénnyel szemben komoly bojkottal kell találkoznunk, sőt felhívásokkal kell találkoznunk, hogy ne tartsák be ezt a törvényt, ne számoljanak el például a Számvevőszéknél.
Ugye az interpellációmban annak idején, amit a legfőbb ügyész úrhoz intéztem, erre kitértem. Újabb interpellációnak a tárgya lehet az, hogy vajon történtek-e újabb események és intézkedések ezzel kapcsolatban. Tűrhetetlen, hogy Magyarországon bizonyos szervezetek úgy viselkedjenek, mint az Alkotmánybíróság, mondván, hogy egy törvény alkotmányellenes, tehát ők akkor nem fogják betartani.
Mi azt gondoltuk, hogy a VIKSZ-nek meg kell adni annak a lehetőségét, hogy a törvényesség eszközeivel a saját döntéseit be tudja tartani. Ezért kívánatos, hogy jogi személlyé legyen. Mi betartjuk a törvényt, ezért is történik ez a törvénymódosítás, kimondottan az alkotmányosság és a törvényesség keretein belül kívánjuk ezt az ügyet megnyugtatóan rendezni.
Azt gondolom összefoglalóan tehát, hogy azért is sürgős ennek a tárgyalása, hiszen a szakszervezeti választásoknak a határidejét nem messzire toltuk ki, és ha a vagyon kérdése és egyáltalán a törvényességhez való hozzáállásnak a problémája nem tisztázódik megnyugtatóan Magyarországon, akkor nem várhatunk egy olyan szakszervezeti választást, amely valóban demokratikus keretek között működő érdekvédelmet tud majd kialakítani.
Azt gondolom, hogy a demokratikus keretek kialakításában a demokratikus parlamenti pártok között érdekellentét nincsen. Mindenkinek egyformán érdeke az, hogy itt egy jól működő érdekvédelmi struktúra alakuljon ki, és ez nemcsak ennek a Parlamentnek az érdeke, hanem az egész magyar társadalomnak. Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák az önálló képviselői indítványom napirendre tűzését és sürgősségét. Köszönöm. (Taps.)
Határozathozatal
