FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ)
FODOR GÁBOR, DR. (FIDESZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy megpróbálva betartani a szigorú időkorlátot, egy-két gondolatot elmondjak. Leginkább Kutrucz Katalinhoz szeretnék szólni, és szeretném előrebocsátani, most ebben nekem teljesen mindegy, hogy Kutrucz Katalin éppen velem szemben ül, és az MDF padsoraiban ül. Én őszintén szólva sokat tanultam tőle, hiszen ugyanarra az egyetemre jártam, ahol ő tanított, és nagyon nagy hálával emlékszem rá mint tanárra. A vita nem ilyen politikai szinten folyik köztünk, azt hiszem, hanem egyszerűen szakmai meggyőződésekről van szó, s én nem osztom az ő álláspontját.
Az én véleményem ugyanis az, hogy az itt sokszor előkerült nullum crimen sine lege elv – ahogy a beszédemben is próbáltam elmondani – értelmezéséről van szó. Arról az értelmezéséről, hogy bűncselekménynek mit tekintünk. A bűncselekmény fogalma kérdéses itt.
Elmondtam annak idején, hogy kétfajta elképzelés van, és kétfajta jogi tradíció, az anyagi jogi iskola és az eljárásjogi iskola. Amennyiben anyagi joginak tekintjük, akkor különösebben nem lehet vitás ez a kérdés, hiszen akkor hozzátartozik a bűncselekmény eleméhez az elévülés. Arról is beszéltem, hogy a magyar jogban ennek van tradíciója, ez a magyar jogi hagyomány. A magyar büntetőjogban is ez tükröződik.
De amennyiben eljárásjoginak tekintenénk netán – erről is tettem annak idején említést –, akkor sem oldjuk meg ezt a kérdést, mert az eljárásjogi iskolák minden esetben azzal néznek szembe, hogy a jelen esetben, tehát ennél a problémánál, a visszaható hatály és az elévülés problémájánál, amiről mi beszélünk, tesszük meg a különbséget az ún. kis és nagy elévülés között. Tehát itt sem ismerik azt, hogy az elévülési időt feltámasszák abban az esetben, ha az elévülési idő már eltelt. Tehát itt egy nagyon súlyos problémával nézünk szembe.
A javaslatnak a megoldása egyik iskolának az elképzeléseibe sem passzírozható bele. Úgyhogy az alapvető probléma, amiről beszélünk, tulajdonképpen itt csúcsosodik ki, és ez a nullum crimen sine lege elv, a sokat emlegetett elvnek ez a problémája, a bűncselekmény értelmezése, mit tekintünk a bűncselekmény részének.
S amit én felhoztam nemzetközi jogi példát, az ugyancsak ide kapcsolódik, hiszen itt is értelmezésről van szó, a 7. § értelmezéséről, ugyanis ha az Európai Emberi Jogi Bíróság elé kerül ez az ügy, akkor nyilván nekik is értelmezni kell ezt a passzust. És itt egy olyanról van szó, amit elmondtam, ami egy nagyon fontos kitétel és egy nagyon fontos nemzetközi egyezmény, amely kimondja azt, hogy ugyancsak nem lehet feltámasztani azt az elévülési időt, amennyiben az elévülés már eltelt.
Egyúttal szó volt itt nyugvásról és feltámasztásról. Most a nyugvás és a feltámasztás sem érv jelen esetben. Azért nem érv, mert a magyar jog, a hatályos jog nagyon egyértelműen körülírja azt, hogy mikor beszélünk a nyugvásról, és mikor beszélünk arról, amikor fel lehet támasztani ezt. Tehát nincs, a Zétényi-Takács-féle javaslatnak a megfelelője nem található meg a mai magyar hatályos jogban, és amikor a német példára hivatkozunk, az azért félrevezető – mint ahogy ezt is említettem már –, mert ott pedig megvolt a hivatkozási alap. Tehát egy egészen másfajta helyzettel állunk szemben.
Úgyhogy csak azt tudom mondani még egyszer, most nem akarok belemenni a jogi vitába, hiszen… Jézus Máriám, már három percet beszéltem…
Elnézést kérek, hogy raboltam itt a tisztelt Háznak a figyelmét, csak arra szerettem volna még egyszer felhívni a figyelmet, hogy számomra az eltelt kommunista rendszernek az egyik legborzalmasabb tanulsága volt az, hogy mit tudott tenni a joggal, és hova tudta alázni a jogrendszert.
Úgy vélem, nem mehetünk bele még egyszer abba a zsákutcába, hogy a jognak nem adjuk meg azt a tiszteletet és azt a feltétlen fontos helyet, amit egy demokráciában el kell foglalnia. Nem lehet átlépni semmiféle politikai akarat, semmiféle kívánalom és semmiféle emóció magyarázatával a jogállamiságnak az alapelveit, a kereteit. Úgyhogy ez a meggyőződés vezet abban, amikor azt mondom, hogy ez a javaslat átlépi ezt és elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
