ELNÖK (Szabad György)
ELNÖK (Szabad György)
ELNÖK (Szabad György): Kérem szépen, tisztelt Mádi László képviselő úr: tegnapi felszólalása - ismét azok, akik jelen voltak, emlékeznek rá - nem volt más, mint egy korábbi felszólalásának az újra felidézett - az Országgyűlés naplójából felidézett - szövege. A felolvasott rész valóban tartalmazott egy olyan hivatkozást, hogy a módosítások benyújtása folytán annak idején kérte légyen (derültség) a módosítások benyújtása számára (derültség) - kérem, pontosan idézek, aztán tessék válaszolni - kérte légyen - a magyar nem tudja másképp kifejezni, és latinul csak nem beszélhetünk (derültség) kérem - hogy annak idején legyen alkalma módosítás benyújtására, tehát a vita lezárására az interpellációk nyomán kerüljön sor.
Tekintettel arra, hogy módom volt megállapítani, hogy annak idején ezek a módosítások benyújtásra kerültek - öné és másoké - értelemszerűen ebből az következett, hogy ez az idézet okafogyottá vált a jogi szaknyelv szerint. Amennyiben azonban most kiegészíteni kívánja múltkori felszólalását, tehát az idézet élőszóval helyettesíteni kívánja a jelenlegi helyzetre megfelelően okadatolt érveléssel (derültség) azaz - bocsánatot kérek, azaz -, hogy újabb módosítás benyújtására kér alkalmat, akkor tisztelettel felteszem a kérdést, hogy miért nem jelezte ezt tegnap, amikor az elnök világosan bejelentette, hogy az általános vitát lezárja.
Mádi Lászlót illeti a szó. Mádi László képviselő urat illeti a szó.
