VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP)
VINCZE KÁLMÁN (FKgP 33 tagú képviselőcsoport): Köszönöm Elnök Úr! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tulajdonképpen könnyű helyzetben vagyok, mert hiszen előttem képviselőtársaim mindazt elmondták erről a törvényjavaslatról, amit pozitív és negatív vonásában szólni lehet. Mégis néhány gondolattal szeretném kiegészíteni az elmondottakat.
A 3213-as szám alatt előterjesztett gépjárműadó is abba a sorba tartozik, amely megszüntet egy olyan helyzetet, hogy az állampolgárt aszerint adóztatja büntető jelleggel, milyen gépjármű tulajdonosa.
A jelenleg még hatályos 1/1981. PM-számú rendelet a tulajdonosok alig 10%-ára terjed ki és terheli adóval. Plusz különbséget téve az adózásnál, milyen üzemanyagú gépjárműről van szó.
Úgy gondolom, hogy a Kormány, amikor előterjeszti ennek az adójogszabálynak a változtatását, teszi azért, mert teljes mértékben tarthatatlan és elavult gazdasági szempontból. Részben azért, mert nem felel meg az adózás általános előírásainak, elvárásainak, hogy váljék általánossá és szűnjék meg büntető jellege.
Ha kitekintünk, egyaránt találhatunk a jelenlegi megoldás mellett – tehát amely a köbcentiben méri az adózást – olyan adózást is, amely az előterjesztésben szerepel, tehát a súly alapján. Úgy véljük egyébként, szakmai szempontból mindenféleképpen mind a két megoldásnak megvannak a megfelelő előnyei. Mégis szerencsésebb lett volna véleményünk szerint, hogyha a két megoldást kombinálva hozza elő a Kormány. Tehát megfelelő módon meg lehet magyarázni, megfelelő műszaki paraméterekkel, hogy egy gépjármű lóereje, teljesítménye mekkora terhelést visz át a közútra, amikor indul például. Erre nagyon jó példát lehet találni a Hungaroringen, ahol körülbelül ezer kg-os súlyú gépjárművek 300 lóerős teljesítményével – amikor indulnak – 5-6 centis mély nyomokat hagynak.
Másrészt a súlyterhelése a gépjárműnek egyértelműen megterheli a közutat, tehát mindenféleképpen az is egyfajta mutató. Tehát azért véljük úgy, hogy ezt a kétfajta teljesítményt kombinálni kellett volna, és úgy előterjeszteni a Kormánynak.
Kétségkívül az utóbbi esztendőkben, másfél-két évben a gépjármű-tulajdonosok terhe hatványozottan nőtt, ehhez képest az adó javasolt mértéke igen szerény, tehát ugye 100 kg-onként 200 forint.
Itt felmerül az a kérdés, mennyiben célszerű az adómentességet ilyen körben megadni, és inkább az adókedvezményi körbe utalni egyes kiemeléseket. Itt gondolok a kommunális költségvetési szervek, társadalmi szerveknek, alapítványoknak az adómentességére.
Nem kívánom külön ragozni, egynéhány példát szeretnék azért hozni. Nem tudom, hogy mi szorítana rá egy költségvetési szervet arra, hogy a gépjárműveinek számát csökkentse, amennyiben megmarad az adómentessége.
Tehát úgy véljük, bár a költségvetéstől kapja a gazdálkodásához a pénzeket, szorítsa rá igenis, hogy gazdálkodni tudjon a részére rendelkezésre bocsátott pénzzel, hogy ő is tartozzon az adózók körébe, a többiről nem beszélve. Az alapítványnál például két fő hoz létre egy alapítványt és mindjárt mentes a gépjárműadó alól. Gondolom, hogy nem ezt fogják tenni többen.
A kedvezmények körét, ami a katalizátorral felszerelt gépjárműveknél jelentkezik, ezt támogatni tudjuk. Bár a jelenlegi adó mértékénél elmondta képviselőtársam, ez igen csekély mértékű, de én azt hiszem, hogyha az adózás utolsó tíz éves folyamatát tekintjük, akkor várható, hogy ennél nagyobb mértékűre fog nőni ez a gépjárműadó, és akkor már igenis lesz némi hatása arra, hogy rábírja a gépjármű-tulajdonosokat, hogy környezetkímélő gépjárművekkel üzemeljenek. Egy megjegyzés, hogy ki kapja a feladatot, mármint az adóbeszedésnek a feladatát.
A szakmai érv amellett szól, hogy az önkormányzatok a feladatot eredményesen oldhatják meg. Ezt a szakmai hatóság közelsége, az eddigi gyakorlati tapasztalatok igazolják. Ennek fejében részesedést kell kapniuk. Erről már említés történt, hogy 50-50%-ban történne megoldás.
Mi az, ami még nem szerepel a törvényjavaslatban? A kapcsolódó jogszabályok ügye igen lényeges eljárási rendelkezések, ami az adatszolgáltatástól kezdve az egész rendszer működtetésére kiterjedne.
Elfogadhatónak ítéljük a külföldi gépjárművek vonatkozásában azt a sajátságos megoldást, amire a 15. szakasz utal, hogy a Kormány kerüljön abba a helyzetbe, hogy az adott nemzetközi változásokkal párhuzamosan azonnal tudjon reagálni. Itt a rugalmasságot tulajdonképpen előnynek tartjuk.
Összességében úgy véljük, hogy a befolyó bevétel, ami körülbelül 8 milliárd forint összegre tehető, akkor kerülne helyes felhasználásra, ha az igénybevett közutakra fordítódna. Azt az 500 millió forintos felhasználást, ami tulajdonképpen elhangzott, hogy ennyi kerülne az útalapba, elfogadhatatlannak tartjuk, és amennyiben ez a későbbiek folyamán ilyenformán marad benne, akkor részünkről ezt a törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm szépen. (Taps.)
