BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)

Teljes szövegű keresés

BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
BÉKESI LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hogyha egy új adónem vagy egy megújítandó adónem elemzéséhez fogunk, akkor általában kétféle megközelítési koncepció létezik.
Az egyik a közgazdasági vagy rendszerszemléletű megközelítés, erre az előző, a földadó törvénytervezet vitája kapcsán Juhász Pál képviselőtársunktól hallottunk egy jó példát, a másik pedig a funkcionális megközelítés.
Frakciónk álláspontjának kifejtésekor ezt az utóbbi módszert szeretném segítségül hívni azért, mert úgy tűnik, hogy legegyszerűbben ezzel lehet véleményt alkotni, talán a legrövidebben a beterjesztett gépjárműadó-törvényjavaslatról.
Két kérdéskomplexumra célszerű a választ keresni. Az egyik, hogy milyen feladatok finanszírozására kívánja a bevételnövelő adónemet a Kormány bevetni, a másik, hogy miért éppen ezt a formát választja céljai eléréséül. A célt nem kell külön elemezni, hiszen nyilvánvaló a törvényjavaslatból, hogy tulajdonképpen 8 milliárd forint körüli államháztartási bevételnövelő szándékról van szó.
Az első kérdéscsoport tehát: milyen célok finanszírozására kívánja igénybe venni ezt a 8 milliárd forintot a Kormány, és erre adekvát megoldási forma-e a beterjesztett gépjárműadó-törvényjavaslat?
Ha az útépítés és -javítás finanszírozási forrásainak a bővítése a cél, akkor erre azt kell mondanunk, hogy igen, szükség van rá, akár még nagyobb mértékben is.
Előttem hozzászóló képviselőtársaim már többször említették, hogy ez egy nagyon periférikus eleme a törvényjavaslatnak, hiszen mindössze fél milliárd forint szolgálná ezt a célt a tervezett 8 milliárd forintból. De ha egyébként ez a nagyon nemes cél lenne a törvényjavaslat szándéka, akkor valószínűleg nem vagyonadóval vagy gépjárműadóval kellene kacérkodni, hanem egy úthasználati díjjal vagy úthasználati illetékkel, aminek sok minden alapja lehet, például a gépjárműveknek a súlya is. Nem erről van szó.
A második cél az önkormányzatok forrásainak bővítése, kiegészítése. Ebben az esetben sokkal inkább egy helyiadó-típusú megoldásra lenne szükség vagy lehetőség, ezt is felvillantották már képviselőtársaim. A megoldás nem ezt a módszert választja.
Ha a harmadik cél a központi költségvetés hiányzó erőforrásainak vagy szűkös erőforrásainak bővítése, akkor valószínűleg sokkal célszerűbb lenne egy egységes vagyonadó irányába elmozdulni, amely képes lenne a különböző vagyonelemek adóztatását integrálni, beleértve a gépjármű-tulajdonosok terhelésének növelését is. Erről sincs szó.
A három cél együttes, kombinatív megoldásáról van szó, amelyet minden bizonnyal egyszerűbben és jobban szolgálna talán, világosabbá is tenné a hármas cél egyidejű megvalósításának szándékát az üzemanyagárba beépített fogyasztási adónak a növelése.
Az az érvelés, hogy az üzemanyagárak telítettek, azazhogy éppen elég fogyasztási adót tartalmaznak, és egyébként is magasak, tökéletesen távol áll az igazságtól, hiszen a gépjármű-tulajdonosok és -üzemeltetők szempontjából tökéletesen mindegy, hogy a gépjármű-üzemeltetés költségeit külön gépjárműadó vagy az üzemanyagokba épített fogyasztási adó tartalmazza. Eljárási rendszere lényegesen egyszerűbb, hiszen nem egy külön apparátust és adóeljárását kíván, hanem egész egyszerűen a tényleges teljesítményekhez igazodóan a vásárlásnál elszámolható. Arról nem beszélve, hogy nyújt egy választási alternatívát a gépkocsi-üzemeltetőnek, ha úgy tetszik, egy védekezési reflexet. Ha ugyanis kevesebb teljesítményt nyújt, kevesebbet fut a gépjármű, akkor valamivel kevesebbet fizet a felhasznált üzemanyag mértékében.
Mindent összevetve azt kell mondani, valójában egyik célt sem szolgálja igazán jól a tervezett gépjárműadó-törvény, egyik megoldási forma sem az optimális, nem szolgálja a magyar adórendszer hosszú távú fejlesztését sem, az az érv pedig, hogy nehogy véletlenül egy adónem kiessen a magyar adóstruktúrából, enyhén szólva gyermeteg. Bár az lehetne a végeredmény, hogy ritkítanánk ezt az agyontűzdelt, és sokszor indokolatlan célokat tartalmazó adórendszert.
Mindent összevetve, sem a célok, sem a választott eszközök nem teszik lehetővé, hogy ezt a törvényjavaslatot támogatni lehessen, ezért a mi frakciónk is elutasítja. Köszönöm szépen. (Taps balról.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem