RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár:
RAJKAI ZSOLT közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársam! Korrekt és pontos válaszokat fogok adni önnek, hiszen Borsod megye, mint saját körzetem is, kiemelten érdekel, Való igaz, hogy az elmúlt évben bekövetkezett távközlési szolgáltatási díjemelés jelentős bevételforrás-növekedést jelentett a Távközlési Vállalatnak. Tettük ezt azzal a céllal, hogy abban a régióban, és azokban a régiókban, ahol ez súlyos problémát jelent és az ország egészére nézve is komoly fejlesztési lehetőségeink nyíljanak.
A befolyt és a várhatóan befolyó összeg 1991. évben 10,2 milliárd forint. A 10,2 milliárd forintból körülbelül 3 milliárd forintot – ezt azért mondom körülbelülként, mert még nem ismertek az év végi adatok – a költségek növekedésére fordított a Távközlési Vállalat, 7 milliárd forintot pedig hálózat fejlesztésre.
Az összes beruházás 1990. évben 14,1 milliárd forint volt, '91-ben viszont 22,5 milliárd forintot fordít a távközlés a fejlesztésre. Ebből az összegből 54%-ot a vállalati saját források tesznek ki, míg a többit hitel formájában fedezi a beruházáshoz a Magyar Távközlési Vállalat.
A kiépítés elveiről – a másik konkrét kérdés volt: sajnos a távközlés jellegéből és a nemzetközi vonalakhoz való csatlakozás északi-déli és keleti-nyugati csatlakozás szempontjait figyelembe véve nem lehet regionálisan kezelni, hanem bizonyos irányokat figyelembe véve kell az optikai, elektro-optikai hálózatot kiépíteni, ami kifejezetten a nyugati budapesti csatlakozást teszi elsősorban szükségessé. Mert képzeljük el, hogy Nyugat-Európából Magyarország felé egy óriási impulzusmennyiség érkezik, amelynek erről az oldalról nincs meg a fogadókészsége. Tehát szükséges, hogy az ország központjába behozzuk ezt a jelmennyiséget, tehát ez az elsődleges szempont.
A másodlagos szempont pedig az észak-déli, illetve a kelet-nyugati regionális szektorok gerinchálózatának modern optikai rendszerekkel történő kiépítése. Tehát a régiókat illetően ezek a vezérlő elvek.
Borsod megyével kapcsolatban: Borsod megye az országot tekintve egészen jó helyzetben van, de menjünk sorjában. Miskolc város a megyei jogú városok közül a telefonellátottságot illetően az első helyen áll. Borsod megye egyéb városai a negyedik helyen állnak. Nagyobb probléma van viszont a kistelepülések, apró falvak telefonellátottságával. Itt a tizenhatodik helyen áll Borsod megye. Nos, ez az elmaradás az elmúlt évek vagy évtizedek iparfejlesztési és falusorvasztási nem programjának, de hatásának a következménye. Erre vonatkozóan a Magyar Távközlési Vállalat egy hároméves tervet dolgozott ki, az úgynevezett falufejlesztési programot, melynek keretében el kívánjuk érni, hogy a legapróbb településen is legalább egy darab Crossbar-rendszerrel bekötött, tehát távhívásra is alkalmas telefonkészülék kerüljön. Ez éppúgy vonatkozik Borsod megyére is, mint ahogy vonatkozik az egész ország területére. Összességében tehát ismertetnem kell, hogy a megye összességét tekintve a negyedik-ötödik helyen áll a távközlési ellátottság tekintetében.
Utolsó kérdése volt képviselő úrnak, hogy mennyit fordít 1991. évben a Távközlési Vállalat a megye fejlesztésére. A rendelkezésre álló és az előbb említett összegből – ami 21,5 milliárd forint volt – 1,1 milliárd forintot fordít. Itt el szeretném mondani, hogy ez egy közepes érték, amely az ország fővárosát és a 19 megyét figyelembe véve épp egyenlő arányú hányadosa az összes megyének és a beruházásra fordítható összegnek. Borsod megye tehát nem áll rosszabbul.
Azt hiszem, képviselő úr minden feltett kérdésére pontos választ adtam, és kérem a tisztelt Országgyűlést válaszom elfogadására. (Taps.)
