BAKÓ LAJOS (MDF)
BAKÓ LAJOS (MDF)
BAKÓ LAJOS (MDF) Köszönöm a szót Elnök Úr! Mélyen tisztelt, mert nagyon kitartó Képviselőtársaim!
Engedjék meg, hogy arra vállalkozzam, hogy ezen a késői órán megpróbáljak egy szemléletváltozásnak a lehetséges előfutára lenni.
Nagyon hányolom közgondolkodásunkból, és fájdalmas módon ebből a törvényjavaslatból is a tőzsdei szemléletet, a tőzsde logikáját. Márpedig én a privatizáció legalkalmasabb, legvonzóbb formáját a tőzsdei jegyzésben látom. Természetes, hogy ez nem általános szabály, nem lehet minden borbélyüzletet és farmergazdaságot a tőzsdére vinni, ez csak egy szelete a privatizácónak, de azt gondolom, hogy mégis a leglényegesebb.
Ennek alátámasztására engedjék meg, hogy három pontban mondjam el a véleményemet általában.
Az első a tőzsdékről általában, a második a magyar tőzsde múltja, jelene és jövője, a harmadik pedig André Kosztolányi egy idézete, aki a világ egyik legelismertebb tőzsde szakértője.
Tehát a tőzsdékről általában: véleményem szerint, amit a többpárti szabadon választott Parlament jelent a politikai szabadságban mint jelkép, ugyanazt jelenti a jól működő tőzsde a gazdaságban mint jelkép.
Abban az esetben, ha a piacgazdaságról beszélünk, azonnal tőzsdéről is kell, hogy beszéljünk. Mit jelent a tőzsde?
Hát röviden fogalmazva koncentrált piacot jelent, ahol együtt van vevő, eladó lehetőleg nagy számban, és lehetőséget teremt arra, hogy mindenféle tőkecsoportosulás vagy egyén az adott pillanatban a lehető legjobb áron vegyen vagy vásároljon.
Ezt André Kosztolányi úgy jelképezte, hogy egy olyan jármű, aminek a szerkezete a részvénytársaságok, az üzemanyaga a spekulációs tőke és a motorja pedig maga a tőzsde. Mik ennek a formái?
Áru- és értéktőzsdéről van szó, az árutőzsde, ahol a mezőgazdasági termékek cserélnek gazdát, borzasztó fontos ma Magyarországon, de nem erről van szó. Az értéktőzsdék három formája: a valuta-, nemesfém- és értékpapírtőzsde, ebben az esetben csak az értékpapírtőzsde jelenthet vizsgálati szempontot. Miért fontos ez?
Azért, mert egy jogilag szabályozott és nagyon világos feltételrendszerben tudnak gazdát cserélni a vállalatok, vállalkozások részvényei. A befektetőknek adott keresletet és kínálatot biztosít egy olyan tőzsde, ahol állandó likvit kereslet és kínálat van, a részvénytársaságoknak egy nagyon vonzó tőkebeszerzési lehetőséget, valamint egy tisztázott és pontos jogi szabályozottságot jelent, a spekulánsoknak – akiket pedig nem nagyon szeretünk, bár jobb lenne őket szeretni –, nyereséget.
André Kosztolányi szerint minden nemzetnek olyan tőzsdéje van, amilyet megérdemel, mert a tőzsde a nemzet hű képe. Ezzel térnék át a magyarországi tőzsdére.
A budapesti áru- és értéktőzsdét 1860-ban alapították. Nagyon rövid, az akkori időben rövidnek tűnő, negyvenéves fejlődés alatt 1906-ban akkora épületet tudott magáénak mondani, amiben a mai Magyar Televízió működik. Érdemes megnézni ezt az épületet, hogy milyen jelentős és monumentális. Kevesen tudják, hogy ez a világ legnagyobb tőzsdeterme volt a maga 2640 négyzetméterével. 1949-ig működött itt a magyar áru- és értéktőzsde; ami nagyon érdekes, hogy éppen egy inflációs időszakban, 1921-től 1926-ig volt ennek a tőzsdének a csúcspontja, amikor is 6000 tagja volt ennek a magyar tőzsdének és 300 külső tagja. A később jövő deflációs időszakban pedig 1400 tagja volt. Ezzel a Monarchiában, a monarchiai időkben Európa talán legjelentősebb határidős gabonatőzsdéje volt. Tehát nincs szégyenkeznivalónk a magyar tőzsde múltja miatt.
Mi a jelen? Nagyon röviden. Jelenleg a magyar árutőzsde magánkezdeményezésként működik, egyre gyorsuló tempóban. Hiányzik még sajnos a jogi szabályozottsága. Nagyon szeretnék részt venni ebben a Parlamentben ennek a törvénynek a megalkotásában. Az értéktőzsde – ami az értékpapírtörvény alapján alakul – nagyon kicsi, nem a legkisebb a világon, de rendkívül sok jól képzett és láthatóan fiatal szakember dolgozik itt, ez nagyon reményteli. A valuta- és nemesfémtőzsde főként a Magyar Nemzeti Bankon belül működik, tudomásom szerint elég jól.
A jövője ezeknek a tőzsdéknek… Véleményem szerint nagyon nagy lehetőség, hogy Magyarország ennek a kelet- és közép-európai régiónak a pénzügyi központja legyen, és ennek nagyon jelentős szereplője lehet a tőzsde. Miért igaz ez? Az árutőzsdében egyértelmű: mi vagyunk az egyik legnagyobb gabonatermelő ebben a térségben, nagy húsfelhozatalunk van, tehát a két fő kulcságazatban egyértelműen vezetők lehetünk. Az értéktőzsdénél meg kell tartanunk azt a tíz év tudati előnyünket és a két év szervezeti előnyünket, ami az összes többi kelet-európai tőzsdével szemben megvan. Óriási lehetőségünk van arra is, amit kevesen tudnak, hogy Budapesten egy olajtőzsde jöjjön létre, azért, mert két irányból jövő kőolajvezeték találkozik itt az országban, és ez egy elosztó állomása a térség energiaellátásának. Tehát óriási lehetőség van a kezünkben.
És végezetül engedjenek meg egy idézetet André Kosztolányi Tőzsdeszeminárium című könyvének a bevezetőjéből, amit Járai Zsigmond írt: "1987-ben az Osztrák Televízióba egy vitára hívták meg André Kosztolányit, ahol a leghíresebb osztrák és nyugatnémet bankszakemberek vitapartnere volt. Akkor kioktatta a nagytekintélyű bankárokat arról, hogy miközben ők saját kis problémáikkal vannak elfoglalva, nem veszik észre, micsoda fantasztikus változások vannak kibontakozóban tőlünk keletre, elsősorban Magyarországon. Azt fejtegette, hogy a magyar gazdaság az elkövetkezendő évtizedekben rakétagyorsasággal fog felzárkózni Nyugat-Európához. Állította, hogy Magyarországon nem tízezer vagy százezer, hanem többmillió üzletember van, és ha a magyar gazdaság politikai kötelei fellazulnak, a magyarok csodára képesek." Kívánom, hogy ez a jövendölése ugyanúgy teljesüljön, mint az 1970-es évek közepén a tönk szélén álló amerikai gazdaság gyors feljavulására vonatkozó tippjei vagy a részvénypiacok 1987. októberi nagy válsága után a piac talpraállítáába vetett rendíthetetlen hitére alapozott elképzelései. Úgy gondolom, hogyha arra építkezünk, amiben Kosztolányi hisz, az emberekre, a vállalkozókra, a versenyre és a szabadságra, akkor ezek a még fantasztikusnak tűnő látomások is valóra válhatnak.
Két egyszerű módosításom talán ezt szolgálja, és nagyon kérem önöket, kedves képviselőtársaim, segítsenek abban, hogy André Kosztolányinak igaza lehessen, és a magyarországi tőzsde méltó helyére kerüljön itt most a vagyonpolitikai irányelveken belül, de nagyon sok más hasonló törvényen belül.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
