HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ)
HACK PÉTER, DR. (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Salamon László úgy kezdte a felszólalását, hogy mint jogász és mint az alkotmányügyi bizottság tagja és tisztségviselője szólal meg. A mondanivalóm egy részében én is ugyanebben a minőségemben szeretnék megszólalni. Szeretném elmondani azt, hogy nem szándékoztam felszólalni, ezért én nem is fogom felolvasni azt, amit mondandó vagyok, de ez a mostani vita engem is nagyon elgondolkodtatott, és már azt is előre kell bocsátanom, hogy a korábbi véleményem felülvizsgálatára kényszerített.
Salamon László képviselőként és az alkotmányügyi bizottság tisztségviselőjeként, egyben az MDF egyik vezető politikusaként, az MDF egyik legismertebb országgyűlési képviselőjeként nagyon súlyos szavakkal illette ezt a javaslatot. Ezek a súlyos aggályok megegyeznek saját aggályaimmal abban a vonatkozásban, hogy szemben Kónya Imrével én nem gondolom azt, hogy az egyéni képviselői jogokat korlátozni kellene. Én azt gondolom, hogy a Parlamentet működőképessé kellene tenni, de ezt nem a Házszabály módosításával, nem az ügyrendnek állandóan a lehetetlen helyzethez való igazításával kell megoldani, hanem politikai eszközökkel kell megoldani.
Az a javaslat, amit Áder János itt előterjesztett, abból indult ki, hogy másfél év alatt lehetetlen volt ezt elérni. Lehetetlen volt elérni azt, hogy a Kormány az egyes törvényjavaslatokat – mielőtt a Parlament elé terjesztené – saját támogatói körében megvitatná, és csak olyan javaslatot terjesztene a Ház elé, amit maga a parlamenti többség támogat.
Az előbb szavaztunk olyan kérdésben, ahol a Magyar Demokrata Fórum nevében nyilatkozó képviselőtársam bejelentette, hogy a Magyar Demokrata Fórum úgy szavazott, hogy nem a Kormányt támogatja – a tegnapi frakcióülésén így döntött –, hanem ezzel szemben a szociális bizottságot. Ezt meg lehet tenni, de ez azt eredményezi, hogy a Kormány mögött nincsen valódi támogatottság, mert a Kormány nem a hetedik vagy most már a nyolcadik frakciója a magyar Parlamentnek, hanem a kormánypárti frakciók által megbízott testület az ország kormányzására. Az elmúlt másfél évben ennek demonstratív jelei nem voltak itt a Parlamentben, mert aki a parlamenti munkát figyelte akár belülről, akár kívülről, azt látta, hogy a Kormány egyszerre többfrontos harcot folytat, legalább olyan ádáz ellenfeleket talál saját frakcióiban, mint az ellenzékben, sőt sokszor az ellenzékhez fordult ide miniszter, hogy mi miért nem támogatjuk őket egy kétharmados javaslatban (Józsa Fábián: Miért nem? ) , miért nem támogattuk interpellációnál. Volt ilyen. Azért nem, mert önök sem tették meg, mert ezt a Kormányt nem mi választottuk, ez a Kormány nem a mi kormányunk, ez az önök kormánya (Szabad György: Az ország kormánya. – Közbeszólás több oldalról: A magyar Országgyűlésé.) és a problémái az önök problémái. (Zaj.)
Elnök úr, amennyiben folytathatom, akkor nagyon szívesen befejezem mondanivalómat. Azt a kérdést, amit Salamon László joggal vetett fel, hogy vannak képviselők, akik megfelelő – és Szabad elnök is ezt joggal emlegette – megfelelő támogatottság nélkül, megfelelő végiggondoltság nélkül terjesztenek be módosító javaslatokat. Ezt korábban is sokszor elmondtuk, a frakciókon belül kellene kezelni ezt az ügyet. Mivel a frakciókon belül nem sikerült, ezért egy olyan megoldás született, amely – még egyszer mondom – ízlésünkkel ellentétes, de ez a megoldás – még azt is szeretném hangsúlyozni – nem mi miattunk született, és nem a FIDESZ miatt született, hanem más okból. Ebbe mi kényszerűségből belementünk, de az elmúlt percekben lefolyt vita meggyőzött arról bennünket, hogyha most ebbe belemegyünk, akkor a következő lépés – ugyanilyen elvek alapján – még nagyobb házszabályi korlátozása a képviselői jogoknak, adott esetben a kisebbségi jogoknak.
Ezért én a magam részéről – bár frakcióülést nem tudtunk tartani – arra kérem a frakciótársaimat, hogy ne támogassák ezt a javaslatot, én magam semmiképpen nem fogom támogatni. Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
