VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ)
VARGA MIHÁLY (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az év végéhez közeledve újra eszünkbe juthat a klasszikus mondás, miszerint két biztos dolog van az életben: a halál és az adó. S ha már sem egyiket, sem másikat nem tudjuk megszüntetni, kénytelenek vagyunk foglalkozni vele.
Bevezetőként el kell mondanom, hogy a társasági adó törvénytervezetének vitája igen rossz feltételek között kezdődik meg. Bár van örvendetes változás, erre tegnap jöttem rá. Ugyanis ha emlékeznek rá, tavaly december 4-én kezdtük el az adótörvények vitáját, és akkor úgy gondoltuk, hogy egy igen rossz év, ami egyes ígéretek szerint nem fog még egyszer megismétlődni – mármint a beterjesztések menete –, utána úgy gondoltuk, az idén lesz valamilyen változás. Hát ez az egy nap sikerült. Gondolják el képviselőtársaim, hogyha a koalíciós kormány munkája egy év alatt egy napot javult, akkor vajon hány év kell ennek a koalíciónak, hogy normális időben kezdjük el az adótörvények és a költségvetés vitáját. (Szórványos taps és derültség.)
Ezek után a rossz feltételekről. Egyrészt a társasági adó által érintett vállalkozói tevékenységek számára 1991 nem számít igazán sikerévnek. Összességében több mint 10%-kal maradnak el várhatóan a nyereségadó-befizetések 1991-ben a tervezettől.
Hogy miből tevődik ez össze? Az ipar területén 60–70%-os piacvesztéssel lehet számolni. E területet érinti legjobban a műszaki elmaradottság, a magas fajlagos költség, általános világgazdasági recesszió sújtja a könnyűipari, kohászati, műanyagipari termékeket, becslések szerint az ipari export területén 15–20%-os a rendelésállomány csökkenése.
Belföldön sem kedvezőbb a kép. A hazai termékek iránti kereslet egyre szűkül, az import növekedése mellett a lakossági fogyasztás csökkenése miatt kerül egyre több, főként belkereskedelmi vállalat nehéz helyzetbe.
Ugyanez többszörösen érvényes az építőiparra vagy az agrárszektorra, ahol az elavult eszközök problémáján túl a pénzügyi gondok is mindennaposak.
Ezeken túl a kormányzat által sokszor példaként emlegetett gyarapodó kisvállalkozások sem tudják igazán megfordítani e negatív tendenciákat. A kisvállalkozások között egyre kevesebb a termelő jellegű beruházás, a munkaerő-felszívó hatása gyenge, mint egy tanulmány kimutatta, az újonnan alakulók 16%-a 1 fős vállalkozás, és több mint egyharmada is maximum 5 főt foglalkoztat. Az már az információs rendszer hiányára mutat, hogy továbbra sem tudjuk, hány kisvállalkozás szűnt vagy szűnik meg.
Másrészt ezen problémák mellett továbbra is hiányzik a válság kezelésére képes összehangolt gazdaságpolitika. Nyilatkozatokban olvashatunk ugyan költségvetési reformról, adóreformról, gazdasági posztok személycseréjéről, válságövezetekbe kihelyezett kormányülésekről és más, gyakorlati eredményt eddig még nem produkált dolgokról. A társasági adónál is azt tapasztalhatjuk, a sokat hangoztatott adóreform a Kormány számára nem jelent mást, mint az eddig meglévő kedvezmények megvonását. Az adóreform ilyen szűk értelmezésével a FIDESZ parlamenti frakciója nem tud egyetérteni. Ez a lépés a vállalkozások nyereségadójának átalakításában csak egyik lépés lehet, beleillesztve egy többlépcsős adóreform-menetrendbe.
Az általános vitában most nem kívánom részletesen elemezni a társasági adó törvényjavaslatának minden elemét, erre a vita későbbi szakaszában még lesz mód. Most csak néhány fontosabb elemről.
Egyrészt valóban van egy kényszer az adótörvény módosításában, mivel január elsejével lép életbe az új számviteli törvény. Az összehangolással azonban, az adó alapjának védelmére való hivatkozással, jelentősen módosult a számvitelben lévő költségelszámolás. Eltér egymástól, a számviteli törvényben rögzítettől az amortizációs elszámolásnál, a céltartalékképzésnél, az adományok levonhatóságánál, a jövedelemátcsoportosításnál.
Ezek az eltérések szükségszerűen hozzák magukkal kétféle elszámolás kialakulását. Lesz egy, ami a vállalkozás valós eredményét tükrözi, és lesz egy másik, ami alapján adózni fog. Ki jár jól ezzel, azt egyelőre csak sejteni lehet.
A legnagyobb vállalkozási kedvet a Kormány a kedvezmények megnyirbálásánál érezte magában. Többek között olyan, látszólag indokolt kedvezmények szűnnek meg, mint az elmaradott térségekben működő vállalkozások kedvezménye. Valószínűleg a Kormány szerint ha egy térség elmaradott, akkor oda minek vállalkozás.
Megszűnik a kistelepüléseken, illetve tanyán végzett kiskereskedelmi tevékenység kedvezménye, talán a falvakban már nincs is szükség kisebb boltokra.
Megszűnik a népi iparművészet után járó kedvezmény. Művészetre, kultúrára már rég nincs szükség, bár ez egy magát nép-nemzetinek tartó kormánytól meglep.
Megszűnik a környzetvédelmi beruházások után járó kedvezmény. Feltételezem, a Kormány szerint környezetünk annyira tiszta, hogy erre sincs már szükség. (Közbeszólás balról: Keresztes mondjon le! – Derültség.)
Megszűnik a műemlékvédelmi beruházást megvalósító kedvezmény is, persze Magyarországon már a műemlékvédelemre sincs szükség.
Hasonlóan érthetetlen számunkra, mi indokolja a kutatásfejlesztési tevékenység eddigi kedvezményeinek a megszüntetését. A mindenkire, illetve minden tevékenységre egyenlő mérték alkalmazás legalább akkora egyenlőtlenséget okoz, mint a megalapozatlan kedvezmények biztosítása. Ha megnézzük más országok szabályait, ma nem találunk a fejlett országok között olyat, amely ne támogatná valamilyen intézkedéssel a műszaki fejlesztést. Ha egy, évekig csak kiadással és veszteséggel járó tevékenység ösztönzése megszűnik, különösen akkor, amikor az erre százmilliókat fordító külföldi cégek szemünk láttára söprik le a belföldi termékeket a hazai boltok piacáról, vajon milyen formában kívánja a kormányzat a hazai innovációt ösztönözni. A K+F kedvezmények kérdését szemléletes példának is tarthatjuk. A kormányzat ugyanis attól, hogy megvonja ezt a kedvezményt a vállalkozásoktól, nem mond le arról a szándékáról, hogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapba történő vállalkozási hozzájárulásokat beszedje.
Amíg az adórendszer reformja csak a költségvetés növekvő kiadásainak biztosítását, csak a saját zseb kormányzati filozófiáját jelenti, e javaslat számunkra nem elfogadható. Köszönöm figyelmüket. (Taps balról.)
