PALOTÁS JÁNOS (MDF)
PALOTÁS JÁNOS (MDF)
PALOTÁS JÁNOS (MDF) Köszönöm szépen, Elnök Úr. Valóban 2 perces időkeretben, hiszen az adótörvényeket nem olyan régen, a kapcsolódó társadalombiztosítást egy-két napja, a költségvetést pedig a hét végén kapták meg velem együtt képviselőtársaim, így az általános adótörvényekkel kapcsolatos összefoglaló beszédemmel – szakértő kollégáim dolgoznak ennek összhangján – valószínűleg a jövő héten fogom a tisztelt Házat és a miniszter urat megörvendeztetni.
Mégis kértem elnök urat, adjon lehetőséget Füzessy Tibornak, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója vezérszónokának hozzászólása kapcsán. Még csak nem is azért kértem ezt a 2 perces reflexiót, mert gondolom, aki ezt a beszédet végighallgatta, az hallhatta, hogy Füzessy Tibor nem igazán szereti a gazdaság szereplőit és a vállalkozásokat, nem igazán tartozik a kedvelt körébe a rőfös, a kereskedő, a pénzügyi szolgáltatást nyújtó, a szolgáltató, a többi vállalkozás, de hát végül is nem lehet törvénybe iktatni, hogy ő szeresse!
Az viszont nagyon tanulságos volt, amit az adókedvezmények kapcsán nagyon részletesen kifejtett, és erre – úgy gondolom – most és itt kell pár mondatos reflexiót tennem. Amikor elmondta – és azt hiszem, hogy egy ilyen negatív környezetben próbálta felvázolni –, hogy például a vállalkozások a tervezettnél mennyivel nagyobb adókedvezményt vettek igénybe – példái között szerepelt, hogy az elmaradott térségekben, tehát a kistelepüléseken a tervezett 500 millió forintos adókedvezménnyel szemben mintegy 4 milliárd forintos kedvezményt vettek igénybe.
Szeretném, ha képviselőtársaim ennek pont a fordítottját látnák. Tudniillik – gondolom – ez a helyes gazdasági megközelítés. Ez a 4 milliárd forint tudniillik két dolgot jelent.
Egy: az, hogy a kedvezmény beváltotta a hozzá fűzött elképzeléseket, azaz mintegy nyolcszor annyi vállalkozás alakult ezekben az elmaradott térségekben, ezeken a kistelepüléseken, tehát a kedvezmény hatására nyolcszorozódnia kellett az ottani vállalkozásoknak annak érdekében, hogy nyolcszor akkora adókedvezményt tudjanak a prognosztizálthoz képest igénybe venni.
Azt már csak szeretném úgy mellesleg elmondani, és ez a második tanulsága a kérdésnek, hogy miután ezek a kedvezmények általában nem 100%-os adókedvezményt jelentenek, ezért ez azt jelenti, hogyha nyolcszorost vettek igénybe adókedvezmény-oldalról, akkor feltehetően mintegy három-négyszeres adót fizettek be ahhoz képest, amire ebből a térségből e kedvezmények nélkül adóbevételben számítani lehetett volna. Úgyhogy ezt mind a kettőt együtt kell kezelni, és így kell látni azt, hogy az adókedvezmények mit jelentenek. Nyilván valami cél volt velük. Na most, ha nem az volt a cél, hogy az elmaradott térségekben és kistelepülésken megnőjön a munkahelyteremtés, a vállalkozások jelenléte, akkor tényleg káros ennek a kedvezménynek a fönntartása. Egyébként csak örülni lehet, hogy mind adóban többet fizettek be, mind valóban sokkal több munkahelyet, keresletet és szolgáltatást jelentett az ő megjelenésük a vállalkozói körben.
Én azt gondolom, hogy a többire is igaz, tehát arra az összesített számra is, amit Füzessy Tibor elmondott, hogy 16 milliárd volt tervezve, és mintegy 28 milliárd forintnyi adókedvezményt vettek a vállalkozások igénybe. Közgazdászként állítom persze, hogy ilyen szám nincsen, tehát ennek a számnak a közlése hamis adat, hiszen ma nincsen a statisztikának olyan háttere, amely megkülönbözteti például a társasági formában az átalakult állami vállalat társasági formáját és a vállalkozókat.
De hát ha lenne ilyen szám, akkor is az előző elv érvényesülne: ha kétszer annyi adókedvezményt, vagy 60%-kal nagyobb adókedvezményt vettek igénybe, ez azt jelenti, hogy megélénkült azon a területen a vállalkozás és az adóalap azon a területen, tehát a befizetett adó is ennek arányában növekedett.
Szeretném azonban – és ez a zárómondatom, elnézést, ha két percnél több volt –, szeretném azért, ha képviselőtársaim a továbbiakban éreznék, hogy nem biztos, hogy mi adókedvezményről beszélünk, amikor a Pénzügyminisztérium szűkíti az, úgymond, adókedvezmények körét.
Én úgy gondolom, hogy ott, ahol egy 70–80%-os központosítás van, ha ehelyett valahol csak 50% a központosítás, nem hiszem, hogy adókedvezményről, sokkal inkább a képződő forrás otthagyásáról van szó. Tehát arról kellene vitatkoznunk, hogy szüksége van-e a gazdaságnak olyan új szereplőkre, akiket nem fosztanak meg azonnal a képződő új forrásától, hanem ezt például megtehették, tehát megengedik, hogy ebben megerősödjenek, ezért például szerepük legyen a magyar privatizációban és a többiben. Azt hiszem, igazán adókedvezményről akkor beszélhetnénk. A mostani adókedvezmény-fogalmak összemosódnak az ilyen támogatás adásával, pedig én azt hiszem, hogy itt nem erről van szó, hanem hogy ki hogyan osztozkodik az egyébként a gazdaság vagy az állampolgár által termelt jövedelemből. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
