KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):

Teljes szövegű keresés

KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Élek az államtitkár úrnak az expozéban elmondott engedelmével, és nem különösebben szeretem ezt a törvényt. Nem azért, mert kiélezett helyzetben kegyetlen terápiát javasol. Ettől még észrevétel nélkül elfogadnám, hiszen e vonatkozásban is egyetértek Illyés Gyula igazságával, hogy "Növeli, ki elfödi a bajt." Azért nem szeretem ezt a törvényt, mert megítélésem szerint nem, vagy nem következetesen képviseli a munkavállalók érdekeit, illetve nem figyeli következetesen a munkavállalói érdekképviseleti szervek kötelességeit és jogosultságait.
Észrevételeimet négy pontban szeretném röviden összefoglalni a törvényhez.
1. Úgy vélem, hogy a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás egész folyamatában az illetékeseknek – lett légyen ez a gazdasági vezető vagy a felszámoló – együtt kell működniük a munkavállalói érdekképviseletekkel. Ez az együttműködési kötelezettség megítélésem szerint általános szabály, tehát az általános rendelkezések között javaslom a megfogalmazását, de természetesen a magam részéről el tudom fogadni azt a döntési javaslatot is, amelyet például Varga János képviselőtársam tett.
Úgy vélem, hogy az együttműködési kötelezettségen belül különös súlya van a munkavállalók és szervezeteik információhoz és a konzultációhoz való jogának.
Ismeretem szerint a munkaügyi kormányzat most készíti elő az Európai Szociális Charta aláírását. E szociális charta kiegészítő jegyzőkönyvének a II. cikkelye szól az információhoz és konzultációhoz való jogról. Engedjék meg, hogy nagyon röviden idézzek belőle: "Az aláíró felek vállalják, elfogadják és bátorítják azon intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a munkások vagy képviselőik számára, hogy rendszeresen vagy megfelelő időközönként és érthető módon tájékoztatva legyenek az őket alkalmazó vállalkozás gazdasági és pénzügyi helyzetéről annak tudomásulvételével, hogy bizonyos – a vállalatot hátrányosan befolyásoló – információk közzétételét vissza lehet utasítani, vagy az bizalmas kezelés tárgya lehet, és időben konzultálhassanak azon javasolt döntésekről, amelyek a munkások érdekeit számottevően érintik, különösen azon döntések esetében, amelyek fontos kihatással lehetnek a vállalkozás foglalkoztatási helyzetére."
Úgy vélem, aligha kérdőjelezhető meg, hogy ez, a szociális charta kiegészítő jegyzőkönyvében rögzített jogosultság különösen érvényes a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolás egész folyamatában, ezen belül is különösen a csődbejelentés, a felszámolási eljárás és a végelszámolás egész folyamatában, ezen belül is különösen a csődbejelentés, a felszámolási eljárás megindítása, közzététele, ütemtervének elfogadása mozzanataiban, illetve a végelszámolás megindításakor.
Nem hiszem, hogy kellene idézni azokat a törvényi helyeket, amelyek azt bizonyítják, hogy a csődeljárásnak és a felszámolási eljárásnak ezek a konkrét részletei közvetlenül érintik a munkavállalókat és a foglalkoztatási helyzetet.
A 2. megjegyzésem. A magyar Alkotmány IV. §-a rögzíti a munkavállalói érdekképviseletek képviseleti jogát. Megítélésem szerint ennek a képviseleti jognak az érvényesülését biztosítani kell mind a csődeljárásban, mind a felszámolási eljárásban. Megint utalnom kell azokra a mozzanatokra, amikor az érdekképviseleti szervek képviseleti jogosultságának különösen fontossága van a csődeljárásban az egyezség megkötése során, hiszen itt kell dönteni a felesleges munkaerő leépítéséről.
Nem kérdőjelezhető meg az érdekképviseletek képviseleti jogosultsága a bíróság előtti szakaszokban sem, hiszen a felszámolási eljárás során a bíróság előtt lehet egyezséget kötni és a felszámolási eljárás során jogszabálysértő intézkedésekkel szemben a bírósághoz lehet fordulni. A törvény felsorolja, hogy kik fordulhatnak a bírósághoz, de ebből az érdekképviseleti szervezeteket kihagyja.
Végül a felszámolási eljárás befejezésekor sem lehet megtagadni az érdekképviseletektől a képviseleti jogosultságot akkor, amikor a vagyonfelosztási javak elfogadására kerül sor.
A 3. megjegyzésem: a törvény a felszámolási eljárás során utal arra, hogy a felszámoló érvényes szerződéseket azonnali hatállyal felmondhat. Meggyőződésem szerint e felhatalmazásból a kollektív szerződéseket ki kell venni. A kollektív szerződéseknek hatályban kell maradniuk a felszámolás befejezéséig, az utolsó napig. Természetesen a jogalkotó beleértheti a fel nem mondható szabályok közé a kollektív szerződést is, mégis úgy gondolom, hogy ennek a külön megnevesítése indokolt. Indokolt azért is, mert a felszámoló a törvény szövege szerint munkáltatói jogokat gyakorol a jogszabályok és belső szabályzatok keretei között. A kollektív szerződés nem jogszabály és nem belső szabályzat, tehát a munkáltatói jogok gyakorlásához a kollektív szerződés hatályban maradása indokolt. Természetesen tudjuk, hogy egy felszámolási eljárás megindítása előtt a kollektív szerződéskötés lehetőségével akárha vissza is lehet élni, hiszen a sajtóból értesültünk olyan példáról, amikor a felszámolási eljárás megindítása előtt a korábbinál kedvezőbb kollektív szerződést kötött a vállalatvezetés a munkavállalókkal és a kollektív szerződés hatálya alatt követelte ennek a kedvező szerződésnek a betartását.
Úgy ítéljük meg, hogy a joggal való visszaélés eshetősége vagy esélye nem válasz arra, hogy a kollektív szerződések hatályban tartásával a munkavállalóknak nagyobb biztonságot kell teremteni.
Végül a 4. megjegyzésem: a Kormány javaslatát, amelyik a munkabért és közterheit a felszámolási költségek között tartja elszámolhatónak, korrekt javaslatnak tartjuk. Úgy ítéljük meg, hogy ez a javaslat a munkavállalók számára kedvező. Mégis azt kérdezem, hogy miután a közeli jövőben feltehetően állami vállalatok felszámolására fog jelentős részben sor kerülni, vajon nem lenne-e indokolt, hogy a munkabér, a ledolgozott munka bérének kifizetésére az állam mégis garanciát vállaljon. Ugyanitt szeretném megjegyezni, hogy a végkielégítés jogintézményének megjelenése a törvényben szintén nagyon pozitív tény, de jó lenne, ha a munka törvénykönyve küszöbön álló módosításával összhangban fogalmazna a törvény.
A négy megjegyzésem után egy kiegészítő kérésem volna az előterjesztő államtitkár úrhoz: expozéjában utalt arra, hogy az Érdekegyeztető Tanács megvitatta a tervezetet és kialakította a véleményét. Szinte elképzelni sem tudom, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal a törvény valamennyi paragrafusával kapcsolatban egyező álláspontra jutott volna, ezért arra kérem, hogy a részletes vita lezárása után szíveskedjék a döntés előtt a plenáris ülést tájékoztatni arról, hogy mely kérdésekben alakított ki a munkavállalói oldal eltérő álláspontot, illetve mely kérdésekben nem tudták az Érdekegyeztető Tanácson kialakított véleményt figyelembe venni. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem