CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A parlament szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottsága egy tartózkodás mellett egyhangúlag támogatta az önöknek is kiosztott 2918-as számon benyújtott indítványt. Az indítvány tárgya, pontosabban az indítvány második pontja az 1991. január 1-je és december 31-e között nyugdíjazottak évközi nyugdíj-kiegészítése.
A javaslat célja az, hogy részben korrigáljuk ennek, a Parlament által január 14-én hozott döntésünknek a következményeit, és hozzáteszem: igazságtalanságát, amelyik megszüntette azt a korábbi lehetőséget, hogy az év közben nyugdíjba menők is részesülhettek az év elején járó, az évközi áremelkedéseket előre kompenzáló nyugdíjemelésekben.
A módosító indítvány két részből áll:
a) pontjában mindenekelőtt azt ajánljuk Önöknek, hogy 13 és 18% közötti nyugdíjemelésben részesüljenek munkaviszonyuktól függően mindazok, akik az elmúlt évben december 31-ig nyugdíjjogosultságot szereztek, de nem kérték nyugdíjazásukat, kérték viszont február 1-je előtt, tehát ők 13-18% közötti nyugdíjemelést kapnának, amelyik nem egyezik meg mértékében azzal a nyugdíjemeléssel, amit a december 31-éig nyugdíjazottak kaptak január 1-jén. Ez annál alacsonyabb összeg, de részbeni korrekcióit jelent a számukra is. Ők azok, akik ha ismerték volna a parlament szándékát, akik ha tisztában lettek volna a számukra kedvezőtlen módosítással, akkor nyugdíjba mehettek volna már az elmúlt évben.
Hozzá kell tennem, hogy a költségvetési bizottság és a Kormány jelenlévő képviselői módosító indítványuknak ezt a részét, az a) pontját ugyancsak támogatta és elfogadhatónak tartja, de gondolom, erről majd a bizottság előadója beszámol.
Módosító indítványunk egy b) szakaszt is tartalmaz. Ebben a pontban azt javasoljuk, hogy legalább 10%-kal emelkedjen azoknak a nyugdíja is, akik az idén, tehát január 1-je és december 31-e között mennek nyugdíjba, ugyanakkor időarányosan csökkenjen ez a 10%-os nyugdíjemelés, akik januárban mennek el vagy mentek már el, azok 10%-ot kapnának a nyugdíjukhoz, akik decemberben mennek majd el, azok a 10%-os nyugdíjemelés 1/12 részét kapnák.
Javaslatunk azt is tartalmazza, hogy minimum 600, maximum 1200 forint legyen ez a nyugdíjemelés. Ez azt is jelentené, hogy decemberben nyugdíjazottak minimum 50, maximum 100 forintot kaphatnának.
Ez a részleges korrekció és ez a metódus lehetőséget ad arra, hogy az évközi nyugdíj-kiegészítéseket a tisztelt Parlament, ha úgy ért ezzel egyet, akkor megszüntesse a következő évben, hiszen nem lenne lényeges különbség a decemberben és januárban nyugdíjazottak között, de arra is esélyt ad, ha önök ezzel egyetértenek, és ha magas lesz az infláció, ugyanez a metódus fennálljon, megmaradjon a következő esztendőben is.
Sajnos el kell azt is mondanom, hogy bár bizottságunk ezt a variációt ugyancsak egy tartózkodással egyhangúlag támogatta, a Kormány képviselői és a költségvetési bizottság többsége nem támogatta az indítványnak ezt a részét arra való hivatkozással, hogy ez a körülbelül 300 millió forintot igénylő intézkedés tovább gyengítené a társadalombiztosítás gazdálkodását, újabb kiadást jelent egy olyan helyzetben, amikor a társadalombiztosításnak már jelenleg is likviditási zavarai vannak.
Természetesen bizottságunk és én sem ajánlom önöknek ezt az érvelést elfogadni, itt ugyanis két dologról van szó. Arról van szó, hogy hoztunk egy döntést, ennek a döntésnek a korrekciója szükséges volna, egy igazságtalanságot kellene elrendezni. Ezt a döntésünket nem befolyásolhatja az, hogy a társadalombiztosításnak jelenleg milyen az anyagi, pontosabban milyen a likviditási helyzete. Úgy gondolom, a Parlamentnek erről is kell majd beszélni, azonban ennek a nagy problémának nem az a megoldása, hogy nem adunk oda 300 millió forintot, hanem az a helyes megoldás, ha a Parlament gondoskodik állami garanciáról, ha segíti – hadd utaljak vissza a MÁV helyzetére – a nagy adósok adósságainak felszámolását. Ha önök elfogadják a csődtörvénynek egy olyan jellegű módosítását, amelyik a társadalombiztosítást kedvezőbb anyagi helyzetbe hozza, és segíti ezt a 30 milliárdos kintlevőséget felhasználni, amelyik valóban nehéz helyzetbe hozza a társadalombiztosítást.
Nem úgy kell a 30 milliárdos kintlevőséget felszámolni, hogy 300 millió forintról most nem döntünk. Természetesen a parlamentnek fontos lehet a költségvetés és a társadalombiztosítás helyzete, de nem ez a döntő és nem ez az ügy az, ahol ezt a biztonságot szolgálni lehet.
Szeretném önöknek ebből kiindulva azt javasolni, hogy mi, a bizottság tagjai egyhangúlag szívesen kezdeményeznénk bármilyen, a társadalombiztosítás gazdálkodását erősítő törvénymódosítást vagy intézkedést, most azonban azt javasoljuk, hogy önök a bizottság indítványát a) és b) pontjában is fogadják el és támogassák, mert ezzel a társadalombiztosítás gazdálkodását lényegesen nem befolyásoljuk, ugyanakkor 150 ezer ember ügyét, aki vár erre a döntésre, kedvező mértékben tudjuk befolyásolni, pontosabban az ő részükre egy igazságos, a Parlament becsületbeli ügyének is számító döntést hozunk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
