BALOGH GÁBOR (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP)
BALOGH GÁBOR (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Igyekszem nagyon rövid és tömör lenni. Egyike vagyok azoknak, akik javasolták, hogy átmeneti törvényt fogadjon el az Országgyűlés. Bizonyos értelemben meg is kell magyaráznom, hogy miért. Azért, mert a társadalombiztosítási költségvetés nem tárgyalható a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítása nélkül. Az özvegyi nyugdíjról szóló passzusok nagyon rövidre zárt kört képeznek. Azonkívül mind a hat pártból voltak kinn Németországban a munkanélküliségi biztosítás tanulmányozására képviselők novemberben. Ezeknek a tapasztalatait mindannyian ismerjük. A Munkaügyi Minisztériumban már el is készült a munkanélküliségi biztosítással foglalkozó törvényjavaslat, amelyet a jövő évben fog tárgyalni a tisztelt Ház. Ennek a biztosításnak vonzata is van. A Társadalombiztosítás ugyanis a jelen pillanatban is nyugdíjjárulékot von le a munkanélküliektől, ami után semmiféle szolgáltatást nem kap. Magyarul kifejezve tehát, a munkanélküliek által befizetett járulékot a Társadalombiztosítás kvázi simán lenyeli. Ez természetesen ilyen élesen, egy az egyben nem állja meg a helyét, de a lényege ez. Így is lehet fogalmazni.
A harmadik ok, amely miatt átmeneti törvényt javasoltam, hogy a Társadalombiztosítási Alapról szóló törvény módosítása nélkül 1991-ben lényeges elmozdulás nem várható. Ez mind a finanszírozási, mind az ellátási részekre vonatkozik. Ezen kívül gondot jelent, hogy hol van a Társadalombiztosítás vagyona. Az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által készített anyag figyelembe sem veszi ezt a témát, holott a tulajdonreformról és a privatizációról szóló kormánytervezet 100 milliárd forinttal próbálja a Társadalombiztosítást ellátni, illetve ennyit irányoz elő a Társadalombiztosítás vagyonaként.
Ezek mind olyan kérdések voltak – de sorolhatnám még a kérdéseket és a problémákat –, amelyek azt tették indokolttá, hogy a tisztelt Ház részletesebben foglalkozzék ezekkel a problémákkal. Erre viszont az idén, az ezután következő egy-két napban nem nyílott volna lehetőség. Erre csak 1991. január második felétől lesz módunk.
Ugyanakkor fontosnak tartanám, hogy addig megszülessenek azok a legfontosabb kormánydöntések, amelyek a társadalombiztosítás finanszírozására és az ellátások korszerűsítésére vonatkoznak. Erre így mind a Kormánynak, mind pedig a tárcaközi egyeztetések során az illetékes szerveknek módjuk és lehetőségük nyílik, természetesen ebbe belevonva az Érdekegyeztető Tanácsot, illetve – talán nem követek el blaszfémiát, ha azt mondom – az Országos Társadalombiztosítási Tanácsot is, ti. törvény írja elő véleményének a kikérését. Ennyit szerettem volna mondani. (Taps.)
