TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP)
TORGYÁN JÓZSEF, DR. (FKgP) Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Amikor módosító javaslatomat előterjesztettem, akkor lényegében négyirányú támadást intéztem az előterjesztett kegyelmi rendelettel kapcsolatban. Ebből hármat visszavontam, mégpedig azért, mert az egyikre vonatkozólag, amely a törvénytervezetnek az eljárási kegyelem részére vonatkozott, azt a felvilágosítást kaptam Balsai igazságügyminiszter úrtól, hogy amikor a kegyelmi rendelettel kapcsolatos utasítást kiadják, akkor ki fognak térni az általam felvetett problémára ebben az utasításban.
Nevezetesen arról van szó, hogy az eljárási kegyelem hányszor igényelhető, tehát egy előterjesztett ilyen igény újólag előterjeszthető-e, ugyanis ez mind a jogalkalmazó hatóságok szempontjából, mind pedig a vádlott és a védő szempontjából is alapvető körülmények, amelyekre nézve valamiféle állásfoglalásnak kell születnie. Tehát miután megnyugtató választ kaptam a miniszter úrtól, azért vontam vissza módosító indítványomat.
Ami pedig a visszaesőkre vonatkozó aggályaimat illeti, azokat végül is politikai megfontolásból vontam vissza és azért, mert jogtechnikai szempontból máskor kívánom erre a kormányzat figyelmét felhívni, de ugyanúgy, mint Mészáros képviselőtársam, én is a jelenlévő igazságügyminiszter úr figyelmét felhívom arra a tényre, hogy lényegében itt arról van szó, hogy a magyar Büntető Törvénykönyvnek a visszaesőkre, továbbá a különös és a többszörös visszaesőkre vonatkozó része nem európai – egészen egyszerűen drákói –, elfogadhatatlan, és a visszaesőket tulajdonképpen többféle joghátrány éri, kezdve attól, hogy a büntetési tétel alsó része magasabb, a felső része magasabb, egészen addig bezárólag, hogy többszörösen is bűnhődnie kell az elkövetőnek a visszaesés megítélése kapcsán, bezárólag a kegyelmi rendeletig. Tehát, amikor az új Büntető Törvénykönyv megalkotása sorra kerül, akkor kérem az igazságügyi kormányzatot, hogy ezt az anomáliát küszöbölje ki.
Ami a módosításnak azt a részét illeti, amelyet fenntartottam: ezzel kapcsolatban legyen szabad rámutatnom arra, hogy tulajdonképpen itt egy olyan általános helyzet bekövetkezéséről van szó, hogy ha a Ház nem fogadja el az én javaslatomat, akkor tulajdonképpen a kegyelmi rendelet rá fogja szorítani a büntetőeljárás alá vont személyeket, de nemcsak a vádlottat és nemcsak a védőt, hanem az eljárásban részt vevő egyéb személyeket is, így többek között a bírót is, hogy tulajdonképpen az elkövetettnél súlyosabban minősülő bűncselekmény elkövetését vállalja magára a büntetőeljárás alá vont személy. Miről van itt szó konkrétan?
Arról van szó, hogy miután nem szerepel a kegyelmi rendeletben az erős felindulásban elkövetett emberölés felsorolása a kizáró körülmények között, ennek következtében a bűnelkövető, aki egy súlyos testi sértéssel van vádolva, esetleg annak is egy menthető körülmények között történt elkövetési alakzatával, rá van arra kényszerítve, hogy egy kategóriával súlyosabb bűncselekményben vallja magát bűnösnek, és a bíró is rá van szorítva arra, hogy arra terelje a vádlottat, hogy vállaljon egy súlyosabb bűncselekményt, mert a bíró is köteles a felmerülő lehetőségek közül a vádlottra kedvezőbbet alkalmazni. Márpedig amíg a maradandó testi fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés kizáró körülmény, tehát nem kaphat kegyelmet; ha erős felindulásban elkövetett emberölésről van szó, akkor már kegyelem alá esik, tehát a vádlott, a védő és a bíró is arra kényszerül, hogy valótlant állítson, súlyosabbat mondjanak, mint ami valójában előfordult, éppen azért, hogy a törvény általános rendelkezését tudják alkalmazni, nevezetesen: hogy a vádlottra kedvezőbb megoldást lehessen alkalmazni.
Ez az általános indoka annak, amiért én ezt a módosító javaslatot előterjesztettem, és amiért arra kérem az igen tisztelt Házat, hogy azt fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps.)
