MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ)
MOLNÁR PÉTER, DR. (FIDESZ) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Az én kérdésem, sajnos, szintén sürgős, mint Wachsler Tamásé, úgyhogy rövid időre a tisztelt Ház türelmét igénybe kell vennem. Ám a kérdés azt hiszem, egyszerűen, röviden és világosan megválaszolható, úgyhogy remélem, nem lesz ez túl hosszú idő, magam is igyekszem rövid lenni.
A sajtóprivatizáció vitás kérdései kapcsán a FIDESZ már többször kifejtette, hogy jelentős szerepet szán a szerkesztőségeknek, a privatizáció során a szerkesztőségek elképzelései, akarata ellenére lebonyolított újságeladást pedig teljességgel elfogadhatatlannak tartjuk.
Az újságírást önálló szellemi tevékenységnek tekintjük, melyre ugyan természetesen érvényesek a gazdaság, jelen esetben a privatizáció általános szabályai, de úgy véljük, kizárólag gazdasági alapon a privatizáció e területen nem működtethető.
A Postabank, a Pallas, legyenek akár többségi tulajdonosai a kft.-nek, semmiképpen nem azonosíthatók a Magyar Nemzettel mint jelentős hagyományokkal rendelkező szellemi munkaközösséggel. Nevetséges lenne azt állítani, hogy például a Pallas jobban képviseli a Magyar Nemzet tradícióit, mint akár a pártállam idején is ott dolgozó újságírók, és az is nevetségesnek tűnne, ha a Postabank vagy a Pallas közölné a folyamatosság érdekében a lap 1938-as vezércikkét.
Egy létező nagy múltú lap hagyományait a szerkesztőség munkatársai képviselik, és mint önálló szellemi tevékenységet folytató dolgozóknak az ebből következő jogot is nekik kell gyakorolniuk. Ez a jog pedig a vétójog. Nem szerződéskötési jog, hanem vétójog, nem az egyetlen megfelelő jelölt kiválasztása, de az elfogadhatatlan jelölt kizárása.
Szóbeli közlések alapján úgy tudjuk, hogy a miniszterelnök úrnak nem célja a szerkesztőség akaratának letörése, semmibevevése. Kérdésem ezért a miniszterelnök úrhoz, illetve az államtitkár úrhoz a konkrét időn túl általános is. Helyesli a minisztereknök úr, ha a sajtóprivatizáció során a szerkesztőség kizárásával vagy a szerkesztőség jelentős többségének akarata ellenére folytatják le a tárgyalásokat, kötik meg a szerződést? Hiszen mi volna ez, ha nem erőszak a nyilvánosság ellen? Nem gondolja-e a miniszterelnök úr, hogy a Magyar Nemzet szerkesztősége által szorgalmazott valamely harmadik megoldás jelentheti-e a kiutat ebben a lassan országos politikai feszültséggé váló kérdésben?
Köszönöm. (Taps.)
