SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF)
SZOKOLAY ZOLTÁN (MDF) Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök, hogy végre ismét dolgozni kezdünk, és nem hordókat görgetünk kifelé a kádárműhelyekből!
Törvényjavaslatommal egy olyan jogintézmény helyreállítását szeretném elérni, aminek hagyományai vannak hazánkban, és amely a legtöbb polgári demokratikus ország jogrendjében megtalálható. Nevezetesen a nem vagyoni kár megtérítésének lehetőségét szeretném biztosítani a polgári törvénykönyv és a sajtótörvény megfelelő passzusainak módosítása által.
Úgy gondolom, mindez az eddigieknél jobban szolgálná a személyiségi jogok védelmét, és megfelelne az európai normáknak. Tudom, tudjuk mindannyian, a személyiséget, a személyiségi értékeket és érdekeket védelmébe veszi, és alapvető állampolgári, illetve emberi jognak tekinti mind a magyar Alkotmány, mind pedig az általunk, államunk által törvényerőre emelt nemzetközi egyezségokmány. A mindennapi életben, különösen az utóbbi időben azonban a fentieknek éppen az ellenkezője történt és történik. A személyiségi jogok védelme helyett a személyiségi jogok csorbítgatását, kisebb-nagyobb megtépázását tapasztalhatjuk. Ezen a téren még nem volt rendszerváltozás Magyarországon, sem a jogalkotás, sem a joggyakorlat vonatkozásában. Folytatódott az előző évtizedek gyakorlata, amely mostohán bánt a személyiségi értékek védelmével. A Kádár-rendszer szavakban ugyan célul tűzte ki az emberi személyiség védelmét, azt hirdette, hogy a legfőbb érték az ember, ez azonban csak egy sajátos képmutató szemlélet volt, a gyakorlatban éppen az ellenkezője valósult meg.
Ezt példázza az is, hogy a kártérítési igények visszaszorítását azzal indokolták, hogy a nem vagyoni, tehát eszmei, erkölcsi kár megtérítése ellentétes az úgynevezett szocialista erkölccsel, mert munka nélküli jövedelmet eredményez.
Tudjuk, a polgári törvénykönyv szabályai alapján, ha korlátozott mértékben is, mód van arra, hogy akit személyiségéhez fűződő jogaiban megsértettek, az a polgári jogi felelősség szabályai szerint anyagi kártérítést is követelhet, bizonyos esetekben szigorú feltételek mellett. Én úgy gondolom, hogy ezt a rendelkezést egységesen kell alkalmazni, függetlenül a jogsértés módjától, jellegétől és a jogsértő személyétől. Alkalmazni kell bármiféle személyiségi jogsértésre! Nem lehet tehát különbséget tenni az élet, az egészség, a testi épség sérelme és az egyes személyiségi jogsértések között.
A ma rendelkezésre álló polgári jogi eszközök önmagukban nem nyújtanak elégséges védelmet. Szükség van mellettük a kártérítésre is, mint a leghatékonyabb polgári személyiségvédelmi eszközre.
A felelősség alkalmazásának lehetősége nem függhet attól sem, hogy valakinek az emberi méltóságát hol és milyen körülmények között sértették meg. Nemcsak sajtóközleményekre gondolok tehát. Ami mégis a sajtót illeti, úgy vélem, hogy a személyhez fűződő jogok fokozott védelme nem jelenti, nem jelentheti a sajtószabadság jogának korlátozását!
A világért sem szeretném, ha indítványom ürügyén bárki meg merné akadályozni a sajtó, a rádió, a televízió munkatársait abban, hogy feltárják és közzétegyék az igazságot bármiféle visszaélés vagy akár egyes személyek visszatetsző tettei vonatkozásában. Ez a törvényjavaslat nem lehet a mentsvára azoknak, akik az igazság elől menekülni igyekeznek. Ugyanakkor a sajtó működésével kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, nem hagyhatjuk következmények nélkül, ha valakinek az ő engedélye nélkül felfedik a személyes titkát, behatolnak a magánéletébe, vagy valakiről valótlan tényállást tartalmazó, a becsületét, az emberi méltóságát sértő és hátrányos megkülönböztetést jelentő képet, szöveget közölnek, személyes adataival, nevével visszaélnek. Tűrhetetlen, hogy manapság már olyan kiadványok is kaphatók, amelyek a személyiségjogok folyamatos megsértésére szakosodtak.
Ma néhányan próbáltak lebeszélni az indítványomról, mondván, majd a polgári törvénykönyv teljes átdolgozása során figyelembe veszik, sőt még szélesebb értelemben alkalmazzák javaslatomat. Sajnos, nem áll módomban visszavonni ezt az indítványt. A politikai helyzet, a mai kultúra, mai légkör sajnos olyan, hogy ezzel nem várhatunk évekig. Egyre türelmetlenebbek, egyre ingerlékenyebbek vagyunk. Bízom abban, hogy elfogadása esetén ez a törvényjavaslat is beleillik majd a polgári törvénykönyv új, általános koncepciójába, és összhangban lesz az új sajtótörvénnyel.
Értelemszerűen a törvény rendelkezései csak a hatálybalépést követő jogsértések esetén alkalmazhatók majd.
Kedves Képviselőtársaim! Tisztelettel kérem, hogy mindazok, akik pártállásra való tekintet nélkül azért jöttek ebbe a Házba, hogy egy emberségesebb jogrendszert alkossanak Magyarország és a magyar nép számára, ebbéli szándékukat most azzal fejezzék ki, hogy indítványomat napirendre tűzik.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Határozathozatal
