SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Egy 200 évvel ezelőtt elfogadott szövegrészlet idézetével kezdeném a felszólalásomat: "A szenátorok és a képviselők a jog által biztosított díjazást kapjanak szolgálataikért, amelyet az Egyesült Államok kincstára fizet ki. A hazaárulás, esküszegés és békebontás eseteit kivéve mentesek legyenek a letartóztatástól, amíg részt vesznek az érintett Házak ülésein, s amíg oda és vissza mennek. Továbbá sehol máshol nem lehet őket vallatóra fogni bármelyik Házban általuk elmondottakért és vitákért."
A modern alkotmányok őse, az amerikai alkotmány rendelkezik így. Az alkotmányos szabályozásnak az angol Bill of Rights óta lényeges eleme a képviselők különleges jogállásának rendezése.
A képviselői mentelmi jog a parlamentarizmus egyik legrégebbi, klasszikus intézménye. A jogállamiságot célzó magyar alkotmányozás folyamatában több polgári alapjog megfogalmazása után jutottunk el a mai pillanatig, a törvényhozás szabadságának legfőbb biztosítékait adó képviselői jogállás és mentelmi jog kodifikálásához. A korábbi magyar joggyakorlatban szokásjog alakította ki ezeket a szabályokat.
A képviselői mentelmi jog – szabadságjog. A szólásszabadságnak egy sajátos, különleges fajtája. A társadalom szabadságának fokmérője az, hogy mi hangozhat el annak Parlamentjében. Ha a törvényeket alkotó gyülekezet fél, fél bírálatot mondani az ország ügyeinek állásáról, akár külső, akár belső kényszerűségek okán, abban az esetben nem nevezhetjük szabadnak ezt a társadalmat. Ha egy társadalomban a törvényhozás falain kívül épp úgy elhangozhat a kritika, mint azon belül, ott a parlamenti szólásszabadság különleges szabályozása csak jogtechnikai és nem lényegi kérdés.
Az a tény, hogy egy képviselő vagy volt képviselő szavazatáért, képviselői minőségében elmondottakért nem vonható felelősségre, politikai jelentőséggel bír. Gondoljunk egy aktuális példára: a napokban hallhattuk a hírekben, hogy a jugoszláv hatóságok vizsgálatot indítottak annak érdekében, hogy kiderítsék, az éppen feloszlatott koszovói parlament utolsó szavazásánál ki, hogyan szavazott. Valószínűleg nem a jutalmak kiosztása érdekében próbálták ezt a dolgot kideríteni. Ennek tehát még mindig nagy a jelentősége.
A megújhodás kormányprogramjának és az új magyar Kormány megszavazásának patetikus légkörében néhányan ünneprontásnak tekinthették azt, hogy néhány ellenzéki képviselő – köztük én is – ki akartuk fejezni azt az akaratunkat, hogy a kormányprogram ellen szavazunk. Ezért a szavazatomért nem vont és nem is fog senki felelősségre vonni; majd a következő választásokon a választóim fognak ebben az esetben dönteni. Ez ugyanakkor nem egy jogi felelősségrevonás, hanem egy politikai kérdés, a politikai bizalom kérdése.
A képviselők büntetőjogi felelősségrevonás alóli mentessége a hatalmak elválasztásának tanából következik. A rendőrség, amely a végrehajtó hatalom eszköze, a bíróság, amely pedig önálló hatalmi ág, a törvényhozás beleegyezése nélkül ne korlátozhassa a képviselő tevékenységét! Ezzel ne akadályozhassa a törvényhozói munkát!
Nem a képviselők jogon felüliségéről van tehát szó, hanem a Parlament szabad működéséről!
A mentelmi jogról nem a képviselő határoz, hanem a Parlament, mert az őt nem mint személyt, nem mint egyént illeti meg, hanem mint az Országgyűlés részét. Itt jutunk el egy olyan problémához, amely egy, a rendszerváltást átélő, demokráciát tanuló társadalomban már több, mint alkotmányjogi kérdés – a politikai közbizalom kérdése. A mentelmi jog ugyanis sokak számára összekapcsolódik a bukott rendszer uralkodó osztálya számára biztosított privilégiumokkal. Számos korábbi állami és pártvezetőről és családtagjairól terjedtek a hírek, hogy miképp menekültek meg a büntetőeljárások elől például súlyos közlekedési balesetek, bűncselekmények esetében.
Ezt azonban nem mentelmi jognak nevezik. Ennek a neve a jog és a polgári egyenlőség durva megsértése. Ez nem a demokrácia és a jog uralmát védi, hanem az uralmon levők kiváltságát. A valódi mentelmi jog nem a bűncselekmény elkövetésének eltussolását jelenti, hanem a Parlament zaklatás nélküli működését biztosítja. Ha a képviselő bűncselekményt követ el, az Országgyűlés dönt annak kiadásáról.
A mentelmi jogon túl a többi képviselői jogosítványhoz kapcsolódóan is erről van szó. Ezek nem feudális kiváltságok – mint ahogyan a politika eddigi gyakorlata számunkra és a közvélemény számára ilyennek tünhetett, illetve ilyen volt az elmúlt évtizedekben –, hanem a Parlament munkáját segítő jogosítványok, amelyekkel éppen azt lehet biztosítani, hogy a Parlament normálisan tudjon dolgozni, és csak addig szól, amíg ez a képviselői minőség szabad választásokon megmérettetik. Tehát csak képviselőknek jár.
A mentelmi jog szokásjogi gyakorlata a magyar parlamentarizmus haladó hagyományai közé tartozik. Kukorelly István alkotmányjogászt idézném: "Az intézmény történeti erősségét mutatja, hogy azt még a nyilas törvényszék sem hagyhatta figyelmen kívül." Közismert, hogy Bajcsy-Zsilinszky Endre mentelmi jogának felfüggesztésére a Sopronban ülésező nyilas képviselőház hivatottnak vélte magát. Az új, demokratikus államhatalmat megtestesítő képviselő sem lehet – George Orwellt idézve – "egyenlőbb az egyenlőknél". Mentelmi joga a demokratikus rendet és nem személyét, különleges képességeit vagy széles körű tehetségeit védelmezi.
Ez utóbbiak védelme tekintetében azonos elbírálás alá esik minden más állampolgárral.
Végül a képviselői jogálláshoz kapcsolódó javadalmazás kérdéséről szólnék. Az amerikai alkotmányból előbb citált részlet is erről a helyről szólt. Tavaly az amerikai Kongresszusban csak óriási viharok közepette sikerült megállapodásra jutni a tiszteletdíj emelése kérdésében. Abban a többség egyetértett, hogy a magánszektorban szerezhető jövedelmekhez képest kifejezetten alacsony a képviselői fizetés és ez a képviselők kontraszelekciójához vezethet, ami nem kívánatos.
Egy szegény ország szegény adófizetői még korlátozottabb lehetőségekkel bírnak honanyáik és honatyáik felé. Különösen egy olyan időszakban, amikor ezeknek a honanyáknak és honatyáknak éppen azt kell bizonyítaniuk, hogy érettek erre a szerepre és bebizonyíthatják érdemeiket.
Az államkincstárral szembeni elvárás nem lehet több, mint hogy a képviselőt ne vonják el anyagi terhei az országos jelentőségű munkájától és viszonylagos anyagi függetlenségét biztosítsák. A képviselői munka a jelenlegi rendszeres ülésezés mellett már nem végezhető csak úgy mellékesen, teljes odaadást kíván.
A most elfogadandó törvény a képviselői költségekről és tiszteletdíjról garanciális jelentőségű a polgárok számára is. Biztosítja a képviselővel szembeni számonkérés lehetőségét és pontosan rögzíti az összegeket. Ismét hangsúlyoznám, hogy nem feudális kiváltságokról van itt szó, hanem törvényekben rögzített pontos összegekről, amely minden állampolgár rendelkezésére áll. Minden állampolgárnak joga van tudni, hogy megválasztott országgyűlési képviselője mekkora jövedelmet kap az államtól. Az a tény, hogy ezt alkotmányerejű törvény rögzíti, mind a nyilvánosságnak, mind pedig a demokráciának biztosítéka.
Az épp letűnt rendszer ebben a tekintetben is súlyos hagyatékot terhelt az utódaira, ezért aztán nekünk, mai képviselőknek tanúbizonyságot kell adnunk arról, hogy a választásokon a rendszerváltás vezetéséhez adott közbizalmat valóban fel tudjuk-e használni az ország megmentésére, vagy folytatjuk dicstelen elődeink útját.
A szavazógomb lenyomásával most mi valamennyien egyben saját tiszteletdíjunkról is döntünk. Ahhoz, hogy az ország el tudja fogadni ezt az anyagi terhet, az Országgyűlésnek és minden tagjának azért kell küzdenie, hogy a magyar Parlament és annak minden tagja kiérdemelje a közvélemény bizalmát.
Saját lelkiismeretünkkel csak ebben az esetben nem kerülhetünk harcba. A FIDESZ frakciója mindent megtesz annak érdekében, hogy a Ház munkáját a hatékonyság és a politikai éleslátás jellemezze. Ehhez nyújt segítséget például a szakértői díjazásról megszavazandó kérdés, amely a mi számunkra e tekintetben a legfontosabb kérdés.
Azt szeretnénk, hogy a magyar Parlament európaivá váljék, ahol a szakértelem a meghatározó, és hozzáértő emberek döntenek az ország nagy jelentőségű ügyeiben.
A FIDESZ képviselőcsoportja nevében mindkét törvényjavaslatot elfogadásra ajánlom a tisztelt Háznak. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
