KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:

Teljes szövegű keresés

KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke:
KÓNYA IMRE, DR. az ügyrendi bizottság elnöke: Elnök Úr! Tisztelt Országyűlés! Az ügyrendi bizottság megtárgyalta a felvetett problémát, aminek a lényege az volt, hogy 208-as szám alatt a Szabad Demokraták Szövetsége egy, a benyújtók szándéka szerint módosító indítványként megjelölt tervezetet nyújtott be, amely azonban fogalmazása szerint mint önálló törvényjavaslat jelent meg.
Az ügyrendi bizottság megvizsgálta a Házszabály vonatkozó rendelkezéseit, és arra a megállapításra jutott, hogy tartalma szerint módosítási javaslatnak tekinthető ugyan a Szabad Demokraták Szövetségének a 208-as számú javaslata, formai okokból azonban az Országgyűlés által tárgyalható módosítási javaslatnak nem tekinthető, ezért az Országyűlés nem tudja ebben a formában tárgyalni a Szabad Demokraták Szövetsége által beterjesztett javaslatot.
Kétségtelen, hogy a Házszabály ebben a vonatkozásban nem egyértelmű – mint még számos vonatkozásban nyilvánvalóan nem az –, mert egy adott helyzetet a különböző országok házszabályai különbözőképpen rendeznek. Például, ha egy olyan rendelkezés lenne a Házszabályunkban, mint a francia házszabályok 98. §-ának (4) bekezdése, amelyik azt mondja, hogy a módosítások csak akkor fogadhatók el, ha egyetlen szakaszra vonatkoznak, és az ellentervezeteket módosítások formájában kell előterjeszteni, szakaszról szakaszra alkalmazva azokat a vita alatt álló szövegre, ez nyilvánvalóan egyértelműen eldöntené a kérdést. Nekünk azonban ilyen szakaszunk nincs, és ez okozta a problémát, amiért az ügyrendi bizottságnak foglalkoznia kellett a kérdéssel. Az ugyanis nyilvánvaló volt az ügyrendi bizottság tagjai előtt, ha a szabad demokraták önálló törvényjavaslat formájában előterjesztett módosító indítványát az Országyűlés tárgyalná, szavazni arról nem tudna, csak legfeljebb egyszerre az egészről, tehát olyan helyzetbe kerülne a tisztelt Ház, hogy vagy egészében elfogad egy részletesen megtárgyalt törvényjavaslatot, vagy egészében elveti ezt. Ugyanis nincs benne a javaslatban, hogy melyek a módosítást tartalmazó részei – ami mintegy 30 százalékát teszi ki az egységesen fogalmazott javaslatnak –, azok melyik törvényjavaslat részre vonatkoznak. Így azok elfogadása esetén melyik törvényjavaslat rész esik el. Ily módon nem lehet külön-külön szavazni az egyes módosítási részletekre, mert nincs benne megjelölve, hogy melyik törvényjavaslatrészre, melyik paragrafusra vonatkoznak a módosítások.
Ha elfogadnánk azt, hogy önálló törvénytervezet formájában előterjesztett módosítási indítványokat tárgyalni lehet, ennek az lenne a következménye, hogy gyakorlatilag minden egyes törvényjavaslatra 386 ellenjavaslat formájában fogalmazott módosítás, indítvány érkezhetne, és ilyen módosítási indítványként lehetne fogalmazni olyan javaslatot is, amely netán csak egyetlenegy paragrafusban tér el az előterjesztett alapjavaslattól. Ez azt eredményezné, hogy a Ház 386 tervezetet lenne kénytelen letárgyalni, és azt követően minden egyes tervezetről külön-külön szavazni. Nyilvánvaló, hogy így a világ egyik táján sem szavaznak, tehát a Házszabályok ilyen értelmezése a Parlament munkája megbénításához vezetne.
Szerencsére a Házszabályban azért találunk egy olyan rendelkezést, ami eligazítást nyújt a kérdésben: nevezetesen Házszabály 42. §-ának (2) bekezdéséről van szó, amelynek a második mondata szerint "a részletes vita a törvényjavaslat egyes részei, ezen belül a módosításokkal érintett szakaszok feletti vitából áll". Ebből következtetni lehet arra, hogy a Házszabály is követelményként állítja fel a módosítási javaslatokkal szemben, hogy azok a törvényjavaslat szerkezetéhez illeszkedjenek, és a módosító javaslatban kifejezetten meg legyen jelölve az, hogy melyik szakaszt vagy melyik szakaszokat kívánják érinteni a módosítások. Ebből a paragrafusból kiindulva döntött úgy az ügyrendi bizottság, foglalt úgy állást, hogy a szabad demokraták szándéka és tartalma szerint módosító javaslatnak minősülő javaslata a Házszabály alapján formai okokból és tárgyalhatatlansága miatt módosítási javaslatnak nem minősíthető. Ez volt az ügyrendi bizottság állásfoglalása, melynek tisztelettel az elfogadását kérjük.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem