OLÁH SÁNDOR (FKgP)
OLÁH SÁNDOR (FKgP)
OLÁH SÁNDOR (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmánymódosítási csomag részletes vitájában egy pár kérdést szeretnék kiemelni, amihez hozzászólnék. Eredetileg arra gondoltam, hogy a csomag neuralgikus pontjaihoz szóljak hozzá. A tegnapi vita meggyőzött arról, hogy egy nap tárgyalás ebben az anyagban mást tesz neuralgikussá, mint amit korábban annak hittünk. Úgyhogy ennek megfelelően a tegnapi vita eredményeként is aktualizálnám mondanivalómat.
Elsőnek kezdeném a Fiatal Demokraták Szövetségének szereplése kérdésével, mivel onnan kétségtelenül jelentős mennyiségű módosító indítvány érkezett be az alkotmánymódosítási törvényhez. Én kevésbé szigorúan ítélem meg munkájukat, mint Torgyán József doktor. Szeretném elismerni azt, hogy ez a frakció a nagy pártok, a történelmi pártok, és mondhatnám úgy is, az öreg pártok számára egy kicsit most iskolát mutatott, hogy lehet munkamegosztásban, kezdeményezésben és felkészülésben egy-egy törvénytervezethez egy képviselői csoportnak tisztességesen viszonyulnia.
Különösen értem ezt a megállapításomat Áder képviselőtársam bizottság által is akceptált nagyon sok módosítására, amelyikben finom jogi érvekkel pontosította a meghatározásokat; érvényesítem Orbán Viktor úrra, aki egy témakörrel foglalkozott, amivel én is foglalkozni szeretnék még; és értem Szájer József képviselőtársam munkájára is, akinek a javaslataival kapcsolatban majd a végén szeretnék pár mondatot elmondani.
Kezdeném Orbán Viktor képviselőtársam okfejtésével és módosító javaslatával, amelyik a konstruktív bizalmatlansági indítvány jogintézményéhez kapcsolódott.
Meghallgattam és a szó szerinú jegyzőkönyvből még egyszer elolvastam ezt a nagyon alapos, tanulmány-értékű felszólalást, amelyben eljut a végkövetkeztetésig, teljesen jogosan. Egy fizikai aktusban három jogesemény felett kell a Parlamentnek döntenie: a bizalmatlansági indítvány alapján felmenteni a miniszterelnököt, azonnal, ugyanabban az aktusban egy másikat megválasztani, és azonnal, ugyanabban az aktusban egy kormányprogramot is elfogadni. Tessék végiggondolni: olyan eset kivételével, amikor a bizalmatlansági indítvány szenvedő alanya, egy miniszterelnök és az újjáválasztott miniszterelnök ugyanaz a személy, nem képzelhető el, hogy a három jogesemény egyszerre lezajlik. Amint a miniszterelnök személyében, vagy a kabinet összetételében, vagy a kabinetet adó koalíció összetételében változás van, fizikailag lehetetlen ezt a három jogesetet egy intézmény keretében, egy időben lebonyolítani.
Én viccesen úgy fogalmaznék, hogy ebben az esetben az már nem konstruktív bizalmatlansági intézmény, hanem konspiratív bizalmatlansággá válik. (Taps a FIDESZ padsoraiból.) Magyarán: nem lehet a parlamenti demokrácia szabályai szerint és tisztességgel megfelelni ennek.
Úgy érzem, mindaddig a végkövetkeztetésig igazat kell adnom Orbán Viktornak, módosító indítványát azonban nem tartom politikusnak. Ő a három jogeset közül akar kettő közé egy idő-intervallumot beiktatni, és ezért az Alkotmány azon pontjára alapozza a módosítást, amely úgy rendelkezik, hogy a bizalmatlanságot elszenvedő és az új miniszterelnök között minimum három, de legfeljebb nyolc nap teljen el. Ez a módosító javaslat azért apolitikus, mert nem vette figyelembe a két nagy párt megállapodását, amely első mellékletének utolsó bekezdésében egyértelműen azt mondja ki - kérem, hogy a szabad demokraták és a Demokrata Fórum tisztelt tagjai is nézzék át még egyszer -, hogy a két jogesetnek, nevezetesen a bizalmatlanság miatt felmentett miniszterelnök felmentésének és a helyette megválasztott miniszterelnök megválasztásának egybe kell esnie. A megállapodás két jogeset egybeesését határozza meg. Lehet, arra az Alkotmányban lévő automatizmusra, amely szerint az új miniszterelnök megválasztásának egybe kell esnie a program meghatározásával és elfogadásával, a megállapodás szerkesztői nem gondoltak.
Egy másik kérdés, ez pedig az elnökválasztás. Furcsa módon került közös platformra három személy: egy ilyen párt-kanyar után Király Zoltán képviselőtársunk, álláspontjának megváltoztatásával Fodor István képviselőtársunk és hogy mindennek legyen valami mozgalmi háttere is - a Belügyminisztériumból startolva -, Gál Zoltán képviselőtársunk. Az ő módosító javaslataik hangzanak egybe: ne a Parlament válasszon köztársasági elnököt.
Az indítványozók személye még nem mutat mindent, de bizonyos körülmények mérlegelése igen. Szabad legyen azt a következtetést levonni, hogy ez a Parlament közel 90 százalékban a Parlament általi választás eljárásával ért egyet. Feltehető, tudja reálisan értékelni lehetőségét és sanszait az a másik 10 százalék, hogy ezt az akciót eredményesen lefolytatni magáért az akcióért nem lehet, csak valami más, valami politikai érdekből. Hogy ez mi? Én nem akarom minősíteni. Fel akarjuk hívni magunkra a figyelmet, egy olyan politikai akciót kezdünk, amelyikkel számarányunkat meg tudjuk egy kicsit "vastagítani" némi népszerűség-kereséssel, -hajszolással. Magyarán mondva: egy népszavazási aktussal számottevő eredményt csak akkor lehet elérni, ha nem az elnökválasztás módjára vonatkozik az agitáció, hanem más politikai irányba megy el, és az ország mai állapotát figyelembe véve szinte törvényszerű, hogy ez a szociális demagógia iránya lenne.
Mit tehet egy kormány és a kormány mögött álló koalíció? Nem tud a szociális demagógiával szemben több jót juttatni a társadalomnak. Kénytelen leleplezni a demagógiával élők személyes felelősségét, és ha szükséges, demonstrálni is ezt a felelősséget.
Miért mondtam el ezt? Mert akik népszavazási akciót szerveznek, azoknak azzal is úsztában kell lenniük, hová fajulhat ez az akció. Hogyha végiggondolják, mivel tudnak agitálni, és a másik oldal mivel tudja ezt az agitációt leszerelni, egyértelmű. A társadalom által várt és remélt társadalmi béke helyett egy nagyon veszélyes társadalmi elégedetlenség és békétlenség lenne a jellemző.
Nagyon örülök annak, hogy csatlakozott Király Zoltán képviselőtársamhoz Németh Miklós képviselőtársunk, majd szóban csatlakozott Fodor képviselőtársunk is; megtették a fél utat a jó irányba. Tessék végiggondolni, hogy alapvetően két év múlva sem lesz más a szituáció! Ez a Kormány nem ígért jobb anyagi körülményeket két év múlva sem ! A szituáció nem lesz más. Ha belátták ennek az első lépésnek az indokoltságát, azt kérném, legyen becsületes bátorságuk megtenni a második lépést is. (Szórványos taps.)
Ebben a kérdésben csak sima kis zöngemény az, hogy elgyengítjük az aláírásgyűjtők magabiztosságát Itt van a kezemben az Agrárszövetség választmányának körtelexe valamennyi szövetkezet elnökének, közös vállalat igazgatójának, amelyben megadják, hogy Király Zoltán országgyűlési képviselő a Parlament VI. számú kapujánál található meg, ott veszi át az aláírási íveket… (Taps, derültség. Közbeszólások több helyről: Pfuj!) … Mindenki támogassa ebben a nemes kezdeményezésében.
Ennyit erről a másik neuralgikus pontról.
Szabad legyen Szájer képviselőtársam két módosító indítványához hozzászólnom. Az egyik, amelyik a termelőszövetkezetek megkülönböztetett helyzetével foglalkozó paragrafus lelt volna, és amelynek ő az elhagyását javasolja. A másik pedig a kétharmados többség elve a földtörvény kérdésében.
Az első módosító javaslatot hálásan köszönjük: ezt egy kisgazdapárti képviselő nem merte volna megtenni, mert így is az a vád ér minket, hogy szét akarjuk verni a termelőszövetkezeteket. Örülünk neki, hogy más megtette helyettünk ezt a teljesen ésszerű javaslatot. Köszönet érte, és egyetértéssel fogjuk ezt támogatni.
A másiknak az indítékát is nemesnek érzem, mert emlékszem a szóbeli indoklásra. Torgyán József képviselőtársam a Kohinoor-gyémánt példájára hivatkozott. A kisgazda-képviselőtársak megnyugtatására: ha már mi annyira értékesnek tartjuk a földet, ahogy a Kohinoor-gyémánt az üveggyöngyhöz viszonyul, 6 olyan módosítást fog adni, amely ennek megfelelő védelmet biztosít a földnek.
Igaza van. Ha a forradalom végén lennénk, azt mondanánk: ez az igazi javaslat, de nem titkoljuk: a földkérdés egy forradalmi folyamat része, nem titkoljuk azt sem, hogy ez nem kizárólag gazdaságpolitikai kérdés, ez a polgári forradalom magyarországi befejezésének a kérdése. 200 év után egyszer be kell fejezzük itt a polgári forradalmat a tulajdonlás kérdésében, az igazságtétel kérdésében és be kell fejezni minden tulajdon esetében. (Taps az MDF és a kisgazdapárti képviselők körében.) Mi egy olyan társadalmat képzelünk el a polgári társadalomban, amelyik autonóm állampolgárok közössége. Nem bérmunkások, tulajdonból kiforgatott és rabigába hajtott munkavállalók közössége. Autonóm polgárokat szeretnénk, és ha egyszer a mezőgazdaságban, a vidéki lakosságban könnyebben nyílik rá most lehetőség, miért ne teremtsük meg, utána majd ráirányítjuk a figyelmünket egyéb foglalkoztatási kategóriákra és a városi polgárságra is. De ha helyettünk másik párt felvállalja, tegye, támogatni fogjuk őket, - ha a városi polgárok, kisiparosok, kiskereskedők, háztulajdonosok reprivatizálásának az ügyét felvállalják. (Bal oldalról beszólás: Kinek a zsebére?) Ez azon érvek közé tartozik, aminek a fordítottját sem tudják mondani, mert nem kell pénz ahhoz, hogy a tulajdonos a földjét visszakapja. És - bocsánatot kérek -, ahhoz sem kellene pénz az államnak, hogy a szatócsboltot a volt tulajdonosa - aki abban esetleg most boltkezelő, és egy közért-apparátus eltartásához fizet jelentős bérleti díjat - visszakaphassa. Miért lenne ez kizárt dolog? - lessék rajta elgondolkodni. Ha valakinek van igazságérzete és ötlete, valósítsuk meg! Ez kitérő volt? (Közbeszólás bal oldalon: adósságcsinálók zsebére ?) Szájer képviselőtárs felé csak annyit: az ő érvelésében benne volt az, hogy a Koohinor-gyémánt. Emlékezzen rá, amikor ez elhangzott, akkor az eladási stoppról volt szó. Mi a kompromisszum érdekében megtettük azt, hogy a Dornbach-féle javaslattal egyező elbírálási módot elfogadtuk és lemondtunk az egyértelmű moratóriumról. Ha ez így igaz, hogy éppen a FIDESZ javaslatára kompromisszumba mentünk, kár, hogy a FIDESZ ezzel összefüggésben más kérdésben viszont ugyanerre a kompromisszumra nem hajlandó.
Elnézést kérek, hosszú volt az idő, amit igénybe venni kényszerültem, így nem tudok Horn Gyula úr magasröptű okfejtésére reagálni, pedig igazán kellene. Időm lejárt, 18 perc, rengeteget vettem igénybe. Köszönöm türelmüket. (Taps a kisgazdák és az MDF padsoraiban.)
