NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
NÉMETH ZSOLT (FIDESZ)
NÉMETH ZSOLT (FIDESZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti és etnikai kisebbség képviseletének a kérdésével kapcsolatban szeretnék néhány megjegyzést tenni. Mindenekelőtt két elvi megjegyzésem van.
Az egyik: úgy ítéltem meg mind az általános, mind a részletes vitában, hogy rendkívül sok hozzászólás hangzott el a kisebbségi képviseletről, de mintha állandóan áthatotta volna a téma tárgyalását a határokon kívüli magyarok kérdése. Joggal, érthető módon hatotta át. Hozzá kell azonban tenni, hogy megítélésem szerint egyfajta gondolkozás-reciprocitás nem feltétlenül fogja szolgálni a határainkon belüli kisebbségek, illetve a határainkon túli magyarok alapvető érdekeit.
A másik: sok hozzászólásban elhangzott, hogy modellértékű kisebbségi intézményrendszert kell kialakítanunk. Úgy vélem, ezzel is hasonló problémák vannak, mint az előbb említett reciprocitási javaslattal; nevezetesen, a modell nem feltétlenül és nem mindig szolgálja a kisebbségi érdekeknek, a kisebbségi problémáknak a megoldását.
Határozottan és határozottabban le kellene szögezzük, hogy nem modellt akarunk alkotni feltétlenül, hanem egy olyan országot és egy olyan politikai intézményrendszert, amelyben bízni tudnak a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, amely biztosítja ezeknek a kisebbségeknek a felemelkedését és fennmaradását.
Ennek a két elvnek a rögzítését követően néhány megjegyzésem lenne azokhoz a kérdésekhez, amelyek érinúk az alkotmánymódosítás terén a kisebbségi képviseletet.
Három megjegyzésem lenne. Az első: felvetődött a terminológiai, szóhasználatbeli problematika. Itt két alkérdés vetődött fel, nemzeti és nyelvi kisebbségek helyett elfogadta az alkotmányjogi és törvény-előkészítő bizottság, hogy nemzeti és etnikai kisebbségek szerepeljenek. Úgy érzem, ehhez túlságosan sok magyarázat nem szükséges.
Nem fogadta el azonban a bizottság, hogy a nemzetiségi biztos elnevezés helyett kisebbségi biztost vezessen be az Alkotmány. Úgy ítélem, indokolt lenne a kisebbségi biztos szóhasználat, annál is inkább, mert mint ahogy már néhány MDF-es képviselő is érvelt: nem feltétlenül minősíthetők nemzetiségnek azok a kisebbségek, amelyekről szó van, azonban a kisebbségi biztos szóhasználat sem teljesen elégíti ki azokat a követelményeket, amelyeket egy nemzeti és etnikai kisebbségek érdekeit védő biztosnak ki kellene elégítenie, ugyanis szóba jöhet és felmerülhet, hogy akkor ilyen alapon más típusú kisebbségek is biztost kell hogy kapjanak, hogy ennek a biztosnak el kellene látnia a nem nemzeti és etnikai kisebbségek kérdésével kapcsolatos jogterületnek a védelmét. Ezzel együtt, hogy jobbnak tartanám mégis a kisebbségi biztos szóhasználatot, nem tartom olyan súlyos kérdésnek, hogy ne fogadhatnánk most el átmenetileg - lévén hogy az Alkotmány is átmeneti - ezt a szóhasználatot, és nem gondolom, hogy vissza kellene utalni a bizottságba a kérdés tárgyalását. Ennyit a szóhasználat kérdéséről.
A második, amelyet az alkotmánymódosítás illetőleg az MDF-SZDSZ megegyezés tartalmazott, ez a nemzetiségi biztos intézménye, illetőleg ehhez kapcsolódóan az, hogy testület gyakorolja ezt a jogkört. Látnunk kell és sokan mondják, hogy ebben az esetben sem képviselet nem lesz, sem biztos nem lesz, hanem egy olyan öszvér megoldást sikerült találnunk, amely mind a biztosi intézményt, mind pedig a képviselet intézményét ellehetetleníti. A magam részéről nem gondolom, hogy így lenne, de nyitva kellene tartani a lehetőséget arra, hogy ideiglenesen gyakorolja csupán a biztosi jogkört e testület, és nyitva tartani a lehetőséget arra, hogy majdan, amikor a képviselet kérdése, a nemzetiségi törvény és miegymás rendeződik, akkor ezt egy egyszemélyi biztos töltse be, mint ahogy Skandináviában ez történik.
A harmadik megjegyzésem - ez az eredeti alkotmánymódosítási szövegben található -, hogy a nemzetiségeket képviselet illeti. Egy kicsit bizonytalan itt a szóhasználat, nem tisztázza, hogy politikai vagy érdekképviselet, vagy esetleg mind a kettő illetné a nemzetiségeket. Fontosnak tartom azonban, hogy ebben az alkotmánymódosításban le legyen szögezve, hogy képviselet illeti. Ezzel is azokat a vádakat, amelyek arra vonatkoznának, hogy a magyar Parlament szeretné elsinkófálni a kisebbségi képviseletet, úgy vélem, el lehet hárítani. Nyilvánvaló azonban, hogy az összes fent említett intézkedés, amely a kisebbségekre vonatkozik, az elsősorban azt célozta, hogy vessük el a kooptációt, vessük el a behívás intézményét. Ezzel kapcsolatosan több érv elhangzott, elsősorban is a legerősebb érv, amely úgy vélem, mindannyiunk számára meggyőző és elfogadható, hogy ennek a Parlamentnek az egykamarás jellege nem teszi lehetővé, hogy korporáció, korporatív szervezetek képviseltetve legyenek itt. Nem gondolom azt sem, mint ahogyan a délelőtti vitában itt elhangzott, hogy ebből szükségszerűen következne egy második kamarának a majdani létrehozatala. Nem hiszem, hogy ez feltétlenül így lenne.
Van azonban még egy megfontolás, amely a kooptációt, a behívás intézményét el kell vettesse velünk, nevezetesen az, hogy megítélésem szerint ez a kooptáció kisebbségellenes; kisebbségellenes, a magyarországi kisebbségek érdekeit alapvetően sérti. Egyrészt azért, mert mind a többség, mind bizonyos kisebbségi szervezetek, úgy ítélem meg, letudottnak látnák a kisebbségi problémákat, a kisebbségi képviseletet, az egész érdekvédelemnek a kérdéskörét egyfelől, míg másfelől fékeznék azt a Magyarországon is tapasztalható egészséges folyamatot, hogy a kisebbségeknek a belső társadalmaiban elindult egy erjedés. Ha ezt a kooptációt most lehetővé tennénk, akkor úgy vélem, ez fékezné ezt a folyamatot.
Végül egy olyan megjegyzéssel kívánom zárni a hozzászólásomat, hogy rossz és kevésbé rossz megoldások között választhatunk most csupán, és ne higgye senki, hogy a biztos - és nem is hiszi azt hiszem, hogy a biztos a kisebbségeknek a jogvédelmét biztosítaná. Ezt csak egy új nemzetiségi törvény biztosíthatja, amelyet mielőbb napirendre kell a Parlamentnek tűznie. A képviselet kérdését pedig az önkormányzati törvény és az új választójogi törvény, amely úgy ítélem meg, jogos, hangsúlyozom, nem szükségszerűen kell hogy ez a kétkamarás logikát erősítse, lehetnek alternatív megoldások, például a kisebbségi parlament intézménye. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps.)
