INOTAY FERENC, DR. (KDNP)
INOTAY FERENC, DR. (KDNP)
INOTAY FERENC, DR. (KDNP) Elnök Úr! Hölgyeim és Uraim ! Tisztelt Képviselőtársaim !
Három témát fogok érinteni nagyon röviden, egész más megvilágításban, illetve lényegesen pontosítva.
Az egyik: a Magyarországon élő nemzetiségek képviselete. Amikor a képviselőház megszavazta az előző választási törvényt, elfelejtkezett arról, hogy a nemzetiségieknek képviselői helyet kellene biztosítani. Erre jött egy nagyon torz megoldás, ami kétségtelen, hogy egy demokratikus Parlamenttől idegen: a kooptálás. Bár Magyarországon a kooptálás nem idegen, mert 1940-ben is kooptáltak képviselőket, de az 1445-ös debreceni Országgyűlés képviselői is kooptáltak voltak. Hol van itt a probléma? Helyette egy másikat, esetleg sokkal nagyobb, a nemzetiségiek érdekét sokkal hatékonyabban képviselni és megoldani tudó testületet biztosítunk nekik. A problémát azonban ott látom, hogy a mi nemzetiségi ügyeink megoldása túljut a magyar állam határain. Vegyük tudomásul, hogy vannak a magyarok által lakott területen olyan hatalmi tényezők és erők, amelyek az ott lévő magyaroknak a legelemibb jogait sem akarják biztosítani - úgy északon, mint délen, keletről ne is beszéljünk.
Abban a pillanatban, ha mi ezt a nagyon-nagyon rossz és nem egészen demokratikus megoldást, hogy a behívott képviselőket felváltjuk egy másik megoldással, ezt ki fogják használni és hivatkozási alapot adunk ama, hogy az ottani magyarok jogait, igényeit csorbítsák.
Ilyen szempontból - bár elismerem azt, hogy nem ez az igazi demokratikus megoldás. Magyarországon ha a nemzetiségieknek nem lesz önálló pártjuk; amely magyar viszonylatban Felvidéken és Erdélyben már megvan -- csak a kétkamarás Parlament hoz megoldást. De ha mi visszavonjuk a jelenleg érvényben lévő jogszabályt; hogy a nemzetiségi képviselőket effektív azért, mert ők nemzetiségiek, és nem azért, mert ők annak vallják magukat - ezt a megoldást megszűntetjük, ezzel mi a halárainkon kívül élő magyarokat juttatjuk nagyon nehéz helyzetbe. Ugyanis azok, akik nemzetiségieknek vallják magukat ebben a Parlamentben, nem mint nemzetiségiek jutottak be, hanem valamelyik pártnak a képviselői. Tehát nem biztos - a nemzetiségiek hiába vállalják azok képviseletét - hogy azt el fogják ismerni. Ehhez többet nem akarok szólni.
A másik kérdés a címer kérdése. Koronás címer. Jónéhány felszólalás hangzott el az ügyben, hogy a korona irritál más környező országbeli államokat. Ebben lehet igazság és nem igazság. Karcsay Sándor barátom, képviselőtársam említette, hogy a címernek a szemben lévő jobb oldali része is irritálhat valakit. Az a szlovák állam mai címere. Hogy került be a címerünkbe, azt a heraldikusok jobban meg tudják mondani. Az volt a 39-től 45-ig tartó szlovák állam címere, az a mai társ szlovák állam címere, bizonyára ha lenne önálló szlovák állam, újra az lenne a címere. Még sincs senkinek arra elképzelése, hogy kivegye a címerünkből a jobb oldalt és meghagyja az árpádsávokat, ami eléggé rossz emlékeket idéz így önmagában az egész nemzetben.
Mit akar vajon a tömeg? Annak idején erről volt szó, hogy ezt népszavazással döntsék el. Nem vagyok híve a népszavazásnak a rendkívüli költségek miatt, de adott esetben, ha levesszük a koronát a címerről, akkor X, Y, valaki kezdeményezni fogja, hogy a nép szavazza meg: akarja-e címertelenül vagy címerrel a koronát. Ha a címert fennhagyjuk, ugyanúgy ki vagyunk annak téve, hogy népszavazást fognak kérni arra, hogy vegyük le a koronát.
Szerény véleményem szerint a tömegek nem jogi és nem heraldikai okból, hanem érzelmi okokból tömegesen inkább a koronát akarják a címerünkön látni - és azt akarják mindenütt. Ez az én véleményem. (Taps.)
A harmadik téma: az elnökválasztás. Erről nagyon-nagyon röviden: igen, semmi kétség az irányban, hogy a nép által megválasztott Parlamentnek joga van az államfőt is megválasztani, de nem azért, mert gyenge államfő, gyenge elnök és erős elnök, mert lehet kisebb jogokkal rendelkező köztársasági elnököt is megválasztani közvetlenül a nép által. De van itt egy bökkenő az egészben: az, hogy abban az esetben, ha az elnöknek a Parlament által történő megválasztását támogatók ezt a választás előtt a kormányprogramba, vagyis a pártprogramba, választási programba bevették volna, meggyőződésem szerint nem ilyen összetételű lenne a Parlament, hanem lennének esetleg olyan párlok is benne, amely pártok ma nincsenek benne képviselve. Köszönöm. Ennyit akartam mondani. (Taps.)
