BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Lassan már talán a feledés homályába merül egy 193-as szám alatt sürgősségi indítvánnyal beterjesztett és akként elfogadott törvénymódosítási javaslat, amely nem ilyen koncepcionális jelentőségű, de mégis egybecseng a Kormány gazdasági törekvéseivel, ezért talán terjedelmében csekélyebb, de nem kevésbé jelentős.
A törvényjavaslat, a módosító törvényjavaslat tulajdonképpen két törvény módosítását célozza, egyfelől a nagyon sokat módosított 1977. évi VI. törvényt, az állami vállalatokról szóló törvényt, ennek is egy másik törvénnyel módosított részét módosítaná, másrészt az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló 1990. évi VIII. számú törvényt, amely viszonylag új jogalkotási termék, az előző Parlament működésének utolsó szakaszában alkotta meg ezt a törvényt.
Mindkét változtatásról elmondható, hogy nem kívánja tulajdonképpen koncepcionálisan érinteni a jelenlegi vállalati szervezeti rendszert, a vállalati működés szabályait érdemben alapvetően nem módosítaná, noha ennek ellenére érdemben szolgálják azonban azoknak az ellentmondásoknak a feloldását, amelyek vállalatokra bízott állami vagyon elidegenítése - ma sok szó esett itt erről és sok fog még nyilván más javallataink kapcsán is erről esni - és az állami vagyonnak gazdasági társaságokba való bevitele kapcsán az elmúlt időszakban megmutatkozott és igen sok bírálatot kapott.
Ez a törekvés vezette tehát a Kormányt, amikor a törvénymódosító javaslatot beterjesztette. Nevezetesen az állami vállalatokra vonatkozó törvénymódosító javaslat arra vonatkozik, hogy az úgynevezett deregulációs törvény meghozatala után lehetőséget kapott az állami vállalat - főleg az önkormányzó, önigazgató állami vállalat általános vezetését ellátó testület - elbírálni az elkülönült gazdasági egység kiválásával kapcsolatos kérelmeket. Ha ehhez nem járult hozzá, akkor a szervezeti egység vezetője a vállalatot alapító szervtől kérhette a szervezeti egység önálló vállalattá alakításának elrendelését. Ezt a szabályt pontosítja és konkretizálja a módosítási javaslatunk, tudniillik az alapítói döntés meghozatalához határidőt ír elő, majd később egy módosítás kapcsán, fenntartjuk ezt a módosítást. Kitérek a Kormány álláspontjára. Mi eredetileg 90 napban terjesztettük elő ezt az időtartamot. Ugyanakkor a módosítás egyúttal kizárja annak a lehetőségét, hogy az alapítói döntést megelőzően a vállalat a kiválni kívánó egység vagyonát elidegenítse. Tehát ez a módosítás egyik iránya.
Az állami vállalatokra bízott vagyon védelméről szóló 1990. évi VIII. számú törvény módosításával kapcsolatban az a Kormány szándéka a közelmúltban elfogadott, a vagyonügynökségekre vonatkozó törvénymódosítással összehangoltan, hogy az ott meghatározott, kivételként jelentkező átalakulási és egyéb törekvések kapcsán a Vagyonügynökségnek nem kellett előzetesen bejelenteni az ilyen szándékot, hogyha pályázatot írt ki a vállalat, illetőleg a szerződési feltételeket nyilvánosságra hozta. Nos, a tervezett módosításunk alapján ezt a mentességi feltételt megszüntetné a törvénymódosítás, annak érdekében, hogy az Állami Vagyonügynökség az ügyletről még a pályázat kiírása esetén is közvetlen tudomást szerezzen és a törvényben meghatározott feltételek esetén a szerződés megkötését meggátolhassa.
Tulajdonképpen tehát ezek azok a módosító javaslatok, amelyek mindkét törvényt érintően a tisztelt Országgyűlés által az elmúlt hetekben elfogadott, Állami Vagyonügynökségről szóló törvény módosításában foglaltakkal összhangban, annak megfelelően - s két törvényből is - hatályon kívül helyezi egyébként az alapvetően gazdasági és tulajdonosi döntéseket hordozó alapítói határozat elleni bírói út igénybevételének lehetőségét.
A módosítási körnek tehát ez az a három lényeges eleme, amelyet az expozémban ki kívántam emelni. Kérem az Országgyűlést, hogy a fentiekben kifejtettekre tekintettel ezt a javaslatot elfogadni és törvényerőre emelni szíveskedjék. (Taps.)
