LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP)
LAKOS LÁSZLÓ, DR. (MSZP) Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én a rendszerváltás egyik legfontosabb elemének azt tartom, hogy a kizárólag állami tulajdonra épült gazdálkodásból olyan vegyes tulajdonformákból felépülő gazdaságot alakítsunk ki, melyben az egyes tulajdonformák azonos jogokkal és védelemmel rendelkeznek, és részarányukat nem ideológiai, központi döntések, egyes csoportok politikai érdekei, hanem teljesítményük társadalmi értéke szabja meg. Ezért örülök annak, hogy végre kezünkben van az első, nem kampánycélzatú, hanem elfogadandó, elfogadható koncepció a privatizálásról.
Fontosnak tartom azt is, hogy a Parlament végre gazdasági kérdésekkel foglalkozik. Hiszen hazánk gazdaságában semmivel sem kisebb jelentőségűek a gondok, mint a kormányzásban vagy a politikában. Eddig mégis csupán ezekre tellett az erőnkből. Megkísértve a gazdaság összeomlását, amit a termelés immár tíz százalékos visszaesése vetít elénk. Nem tekinthetők ugyanis gazdasági döntéseknek, csupán kapkodásnak azok a koncepciótlan határozatok, amelyeket a pénzügyi csomagban és a gazdasági folyamatok korlátozásában hoztunk.
Ebédszünetben megkaptuk a 98. napon a Kormány átfogó rendezési tervét koncepció által tulajdoni reformról, így módunk lesz a részletes vita előtt azt összevetni az előttünk lévő tervezettel, amely csupán a termelőeszközök alig egy százalékára kiterjedő hatású lehet. Mégis részét képezheti egy átfogó programnak.
Kívánatos az lett volna, ha nem visszafelé haladnánk, hanem a privatizáció általános, átfogó elveit vitathatná már a Parlament, és azok elfogadása után tárgyalná az egyes részterületek, a kereskedelem, az ipar, a nagyipar és a többi ágazat sajátosságait. Ez lett volna a célszerű, ezt követelte volna tőlünk az ország helyzete, és ezzel megakadályozhatnánk azt is, hogy szándékos károkozók nem létező törvény obstruálásával vádolhassák meg az ellenzéket, mint az a földtörvény kapcsán történt.
E törvényjavaslat kissé duplázásnak is tűnik, hiszen az ebben leírt jogosítványokkal a Vagyonügynökség zömében már rendelkezik, tehát ennek elfogadása nélkül is megkezdődhetett volna a privatizálás, ha többet tettünk volna, és kevesebbet beszéltünk volna róla.
E törvény aligha hozza meg a kívánatos eredményt a hozzá kapcsolódó pénzügyi feltételek nélkül, melyekről a miniszter úr a bevezetőjében tájékoztatott bennünket nagy vonalakban. A hitelek, a kamatok, a kedvezmények meghatározása nélkül, erről is többet és közelebbit tudhatnánk már e törvényjavaslat jóváhagyásakor is.
Ezen megjegyzésekkel a törvényjavaslat elfogadását ajánlom, melyhez módosító javaslatokat nyújtok be. Ezek zömében pontosításokat tartalmaznak, és összefüggő csomagot képeznek, biztosítják, hogy a privatizációs folyamatok ellenőrzött módon menjenek végbe, de ugyanakkor a vállalatok aktív kezdeményező részvételével és érdekeltsége fenntartásával.
Csak az ilyen privatizációs eljárások során biztosítható a gazdasági demokratizmus, az alkotmányban rögzített vállalati jogok betartása és a Vagyonügynökség irányító, ellenőrző szerepe egyaránt.
Külön indoklás nélkül javaslatot terjesztek be itt is, és írásban is beadom az elővásárlási jogra a 10. §-ra vonatkozóan. Tisztelettel azt javaslom Önöknek, hogy a következő sorrendet állapítsák meg. Első: az üzlet dolgozóiból alakított gazdasági társaságot; második: az üzlet vezetőjét; harmadik: az üzlet dolgozóját; negyedik: az üzlet vagyonával korábban gazdálkodó vállalat dolgozóiból alakított gazdasági társaságot, továbbá e vállalat dolgozóját és utolsósorban azt, aki az ellenértéket készpénzben megfizeti.
Javaslatomban az üzlet dolgozóinak - akik e tevékenységből élnek - kívánok elsőbbséget biztosítani, természetesen akkor, ha az ellenértéket megfizetik. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
