Radnóti Miklós: Ezüstharang • Rolla Margit új versei
Radnóti Miklós: Ezüstharang •
Rolla Margit új versei
Rolla Margit új versei
Egyszerű mozdulatú és egyszerű hangú versek követik egymást a könyvben. Szorosan összetartoznak és együtt egy asszonyi élet csöndes eseményeiről adnak hírt. Rolla Margit érdeklődése nem sokirányú. A költő-t a századforduló hagyományai szerint képzeli el, a képek sokszor a hagyomány kelléktárából kerülnek a versbe, de az élmény mindig átmelegíti a személyesség mindig hitelesíti a sokszor hallott fordulatokat. A távoli sejtelmes zenék, a szivárványos vágyak, az álmok városa, vagy az ismétlődő életfa mögül is kihallani a szívhangokat s fel-felbukkanásuk csak a mesterségbeli fegyelem, az ellenőrzés hiányát jelenti, s nem azt, hogy ihlete hagy ki. Az élmény élettel tölti meg, bekapcsolja az egész vers vérkeringésébe a már elmeszesedett "szépségeket„ is. Az újra és újra előkerülő szósor- és strófaismétlések szintén a fegyelem hiányáról s valami rosszul értelmezett dalszerűség igényéről tanúskodnak. Pedig néhány verse, sok versszaka erős formaérzéket árul el. Egyik versében a strófa legérzékenyebb sarkán csinál hibát, a ritmus botlik, másik versében színes előadásmódja lep meg. A Szánjatok kősziklák… című, Petrőczy Kata emlékére írt verse hangulat-utánzó bravúrja mellett figyelemreméltó formai teljesítmény is, de a Tavasz, vagy a Tavasz elébe könnyed és játékosan finom formája is említésreméltó. A gyermek visszanéz című sorozatának hét emlékező versében sikerül legtisztábban kifejeznie magát, a távoli emlékek igézetében felszabadul a nyelv, az eltanult konvenciók lefoszlanak és kedves, üde képek lebbennek fel a messzeségből:
A hegyek ormán áthajolt a felhő,
s hallgatta mit zúg lent a sűrű erdő.
A Zsil vize oly tiszta volt, hogy benne
világított a pisztráng piros pettye.
s hallgatta mit zúg lent a sűrű erdő.
A Zsil vize oly tiszta volt, hogy benne
világított a pisztráng piros pettye.
Áhítatában, csodálkozásában van valami sajátosan egyéni, világképében valami gyermekesen női kedvesség. S ezzel sikerül költészetté emelnie sokszor költőitlenül családias mozdulatokat és nyelvi fordulatokat.
