Augusztus végén
de értelmüket összekuszálod.
Csodát igérsz
de korbáccsal sujtsz rám
ha a csodát jönni remélem.
Félénk reményeimet megfagyasztod
s megütöd örömért kinyult kezem
de lemondásom kinja sem kell Neked -
Uram, kegyetlenül összezavartál!
Hivsz és visszalöksz s én szorongatott
már körben pörgök halálos zavaromban s mint
bábeli munkás, nem tudom több parancsodat
megkülömböztetni tilalmadtól…