I.
I.
Egy sarkon álltam, mit tagadjam,
pontos, hűs pisztollyal a zsebbe'.
Ily pontos, hűvös volt agyamban,
mi odaállított, az eszme.
Vártam valakit; hogy ha ő jön,
az élesretöltött igazság
bíz leteríti… bár az ösztön
sugdosta, ez is csak gyilkosság.
Nem arra jött, így él ma is még,
ha él még az az ismeretlen -
De a biztató, konok eszmék,
a ravaszt babrálók kezemben -?
ők merre élnek? - merre szálltak,
hogy - sorsomat is szélbe vetve -
szétszórtam a röpcédulákat
a rámtarajló néptömegbe?
Hová röppentek hadonászó
kamasz kezemből, míg szavaltam
csattogva, mint arrébb a zászló -?
Gyűrötten csüngök most magamban.
pontos, hűs pisztollyal a zsebbe'.
Ily pontos, hűvös volt agyamban,
mi odaállított, az eszme.
Vártam valakit; hogy ha ő jön,
az élesretöltött igazság
bíz leteríti… bár az ösztön
sugdosta, ez is csak gyilkosság.
Nem arra jött, így él ma is még,
ha él még az az ismeretlen -
De a biztató, konok eszmék,
a ravaszt babrálók kezemben -?
ők merre élnek? - merre szálltak,
hogy - sorsomat is szélbe vetve -
szétszórtam a röpcédulákat
a rámtarajló néptömegbe?
Hová röppentek hadonászó
kamasz kezemből, míg szavaltam
csattogva, mint arrébb a zászló -?
Gyűrötten csüngök most magamban.
