Cs. Szabó László: Öngyújtás
Cs. Szabó László: Öngyújtás
Hogy ki gyújtotta föl a Reichstag palotát, kideríti egy történész száz év múlva. Talán előbb, talán kicsit később.
Hogy ki robbantotta föl a rue Presbourg-i széházat, a párizsi rendőrség már kiderítette. Vidékről feljött egy mérnök, a csuklyások tagja, több társával elhelyezte apokolgépet s nyugodtan hazautazott.
Egyik ötlet sem új. Fájdalom, őseink az öngyújtásban is remekeltek. Még hozzá sokkal alaposabban. Hadd idézzem a legszebb példát.
1303-ban XI. Benedek pápa került a civakodó VIII. Bonifác örökébe. Elhatározta, hogy kiengeszteli az elődjétől fölszított firenzei fehér-fekete pártharcot, ezért egy teljhatalmú bíborost küldött a polgárháborús, fenékig mérgezett városba. Az uralmon lévő feketék — Dante száműzői — hallani sem akartak a békéről s hogy meghiusítsák a bíboros tervét, ellenfeleikre támadtak. A fehérek azonban váratlanul ellenálltak s az államcsíny már-már támadóik vesztére fordult. Hogy a kudarcról eltereljék a figyelmet, titkos megbízással egy elzüllött Abati sarjhoz fordultak. A megbízásnak foganatja is lett. Éjjel kigyúltak a Cavalcanti házak a Mercato Nuovon. Északi szél fútt, a vész gyorsan terjedt. Akkora volt az átkozott tűzvész — írja a legidősebb Villani — hogy elpusztította az Abati, Macci, Amieri, Toschi, Cipriani, Lamberti, Bachini, Buiamonti, Cavalcanti családok házait, az Or San Michele loggiát, (akkor még nyitott loggia volt), a Calimala utcát, körüljárta a Mercato Nuovot, elemésztette a Santa Cecilia templomot, letért a Por Santa Maria utcába a Ponte Vecchioig. Villani becslése szerint 1700 palota, torony, ház hamvadt le. A feketék uralmon maradtak.
Mindenre akad buzdítás a történelemben, csak olvasni kell
