Takáts Gyula: Két cigány halászról
Takáts Gyula: Két cigány halászról
Meregeti már a vizet a cigány.
Fázós purdé künn szaladgál valahány.
Réten zöldül már a sóska levele,
a patakban megindult a csuka, harcsa, keszege.
Fázós purdé künn szaladgál valahány.
Réten zöldül már a sóska levele,
a patakban megindult a csuka, harcsa, keszege.
Az emelő nyurga lába, mind a négy,
mint vizipók nyúl a habba, milyen mély.
S ha ez emel, az is húzza kötelét,
nem a halat, egymást lesve, így próbálnak szerencsét.
mint vizipók nyúl a habba, milyen mély.
S ha ez emel, az is húzza kötelét,
nem a halat, egymást lesve, így próbálnak szerencsét.
Meregetik, szűrik, bontják a vizet.
Két jó halász a szerencse mit fizet?
Rőzse fölött zsíros lisztbe kicsi hal
jutott e már hálótokba, zsákotokba tavasszal.
Két jó halász a szerencse mit fizet?
Rőzse fölött zsíros lisztbe kicsi hal
jutott e már hálótokba, zsákotokba tavasszal.
A híd alól ekképp szólok felétek,
s hálótokkal lassan hálót cserélek,
s kettőtöket, rudatokat s e tájat
költeménybe szövögetem, mint április a fákat.
s hálótokkal lassan hálót cserélek,
s kettőtöket, rudatokat s e tájat
költeménybe szövögetem, mint április a fákat.
