GEREBLYÉS LÁSZLÓ: FÉLD, FÉLD A FERTŐT!
fullaszt, lehúz, eltüntet itten;
pocséta szürkül szanaszéjjel,
párát lehell föl nappal-éjjel.
nem hallasz-é egyre felőle?…
nem borzongsz-é, ha belecsobban
szegények lelke sűrű sorban.
veszejt és pusztít annyi százat!
féld, féld, de gyűrd le, gyűrd, gyűlöljed
s életnek törd föl ezt a földet!