Nagy Zoltán: A néma
Nagy Zoltán: A néma
Ki tudja a némának kinját?
Kenyeret kérne és nem tud szólni.
Mondaná: Ne bánts! és nem tud szólni.
Mondaná: Ne menj! és nem tud szólni.
Kenyeret kérne és nem tud szólni.
Mondaná: Ne bánts! és nem tud szólni.
Mondaná: Ne menj! és nem tud szólni.
Álmodni lehet csak ilyen szörnyüt
Lidércnyomásos fulladt éjszakán,
Hogy kúszik a gyilkos és nem tudok szólni,
A végtelen lépcső leomlott és nem tudok szólni,
Hajlonganak a tornyok és nem tudok szólni,
Hogy itt van a szörnyüség, amit én látok csak,
És nem tudok szólni.
Lidércnyomásos fulladt éjszakán,
Hogy kúszik a gyilkos és nem tudok szólni,
A végtelen lépcső leomlott és nem tudok szólni,
Hajlonganak a tornyok és nem tudok szólni,
Hogy itt van a szörnyüség, amit én látok csak,
És nem tudok szólni.
Ó nehéz álom,
Ó néma életem lidércnyomásos álma,
Mikor szakad ki már a megváltó kiáltás,
Az éjféli sikoly, melytől ébrednék kalimpáló szivvel
S látnám: csendes, csillagos az éj…
Ó néma életem lidércnyomásos álma,
Mikor szakad ki már a megváltó kiáltás,
Az éjféli sikoly, melytől ébrednék kalimpáló szivvel
S látnám: csendes, csillagos az éj…
Ki tudja a némának kinját?
Ki tudja?
Ki tudja?
