Gellért Oszkár: Szárnyatlanul két vérzuhataggal
Gellért Oszkár: Szárnyatlanul két vérzuhataggal
Ma álmomban kisfiú voltam és
Te, kisleány, mellettem álltál.
S tenyeremen egy katicabogár.
S hogy kedved teljen benne, megmutattam,
Hogy mit tudok: neked csinálom:
Kegyetlenül kitéptem szárnyait.
Te, kisleány, mellettem álltál.
S tenyeremen egy katicabogár.
S hogy kedved teljen benne, megmutattam,
Hogy mit tudok: neked csinálom:
Kegyetlenül kitéptem szárnyait.
Aztán fordult a kép. Egyszerre
Már angyal voltam, szárnyas férfiangyal.
És jött az Isten,
S vállamra tette két kezét.
És két kezével fogta és kitépte
Két szárnyamat.
Már angyal voltam, szárnyas férfiangyal.
És jött az Isten,
S vállamra tette két kezét.
És két kezével fogta és kitépte
Két szárnyamat.
S én fölemeltem akkor a szemem Rá
És láttam: Ő az én képem viseli.
Magam téptem ki szárnyaim magamnak!
És láttam: Ő az én képem viseli.
Magam téptem ki szárnyaim magamnak!
S szárnyatlanul, két vérzuhataggal
Akkor téged kerestelek
És szólítottalak, Éva, a neveden.
Akkor téged kerestelek
És szólítottalak, Éva, a neveden.
De te nem voltál sehol.
