Gellért Oszkár: Halott szerelmek kincsei
A férfi-szív temetőjét?
Mért állsz meg kutatón
Elporladt elődök hantjainál?
Tolvajlámpással mért betűzöd
Szerelem-fejfák lekopott felirásait?
A koporsók födelét?
És mért akarod, hogy a hamvak fölött
A messzeszállt lélek ujra ott lebegjen?
Másikkal már a bölcsőt ringatod,
S a bölcsőben: szerelmed.
A te ujjászült szerelmed.
Kisdeded.
Aki halott szerelmek kéjében fogant.
Akit halott szerelmek anyatejével itatsz.
Vérében fürdetsz.
Könnyével keresztelsz.