XII.
XII.
Mindez összeolvad egyetlen titokká, elvegyül a szilveszteri rémekkel, álmokkal. Újév áldott hajnala percen.
Alszik mindenki, császár, kancellár, gróf, beamter, jurátus, nemes kisasszony s belefáradva dacos sírásába, édesdeden szunnyad a kisded is, ki megszületett és minden érlökésére nő, csodálatosan, csodává épül.
Lélegzése már olyan, mint az életé és benne van a világ.
