Szerb Antal Kristóf: Kariatidák
Szerb Antal Kristóf: Kariatidák
Kariatidák ketten, megszokott kőfigurák.
Semmiféle külön jelképes értelmük nincsen,
a nő nem szandálos Aphrodité, nem aranypálcás Hermes a férfialak,
hiába is várnák az áldozatos sokaságot.
Semmiféle külön jelképes értelmük nincsen,
a nő nem szandálos Aphrodité, nem aranypálcás Hermes a férfialak,
hiába is várnák az áldozatos sokaságot.
Fáradt nyakukon tartják a nehéz fehér architrávot.
Nehéz, de arcukat merevre faragta az ismeretlen művész
és éjszaka szemüket le nem hunyják.
Hiába vonulnak előttük kosárhordozó leányok
és fátyolos istennő Panathenae ünnepén:
egymás mellett állnak mozgástól tiszta kettő,
akár viharok törik karmaikat ruhájuk kőredőin,
akár a napsugár gyíkjai futkároznak rajtuk.
Nehéz, de arcukat merevre faragta az ismeretlen művész
és éjszaka szemüket le nem hunyják.
Hiába vonulnak előttük kosárhordozó leányok
és fátyolos istennő Panathenae ünnepén:
egymás mellett állnak mozgástól tiszta kettő,
akár viharok törik karmaikat ruhájuk kőredőin,
akár a napsugár gyíkjai futkároznak rajtuk.
Egymás mellett áll a sorsuk:
ó ha egyszer bármelyikük is összerokkanna
és álmos kívánsággal a lépcsőre vetné magát pihenni,
a roppant Tympanon fehér porrá zuzná
kariatidáit mind a kettőt
s a templom is összeomolna.
ó ha egyszer bármelyikük is összerokkanna
és álmos kívánsággal a lépcsőre vetné magát pihenni,
a roppant Tympanon fehér porrá zuzná
kariatidáit mind a kettőt
s a templom is összeomolna.
