Ady Endre: Régi negédességem meghalt
Ady Endre: Régi negédességem meghalt
Nem akartam megadni, amit nem kell
S most nem tudok megbirkózni,
Kéretlen muszályokkal s elemekkel,
S régi negédességem elhunyt.
S most nem tudok megbirkózni,
Kéretlen muszályokkal s elemekkel,
S régi negédességem elhunyt.
Merre menjek, hogy leljek kibúvóra,
S hogy hűvösen tudjak látni,
Ha szirokkó jön vagy jönne bóra,
A megfagyasztó bizonyosság?
S hogy hűvösen tudjak látni,
Ha szirokkó jön vagy jönne bóra,
A megfagyasztó bizonyosság?
Merre menjek, hogy mégis tisztán véljek,
Merre van a meggyőződés,
Merre van a győzelmes Élet,
Merre van a nagyhős kiigazodás?
Merre van a meggyőződés,
Merre van a győzelmes Élet,
Merre van a nagyhős kiigazodás?
Igen, régi negédességem meghalt,
S a pillanatok megölnek,
Mert jaj mi lesz a jövő pillanattal,
Oh szörnyűségek csúf világa?
S a pillanatok megölnek,
Mert jaj mi lesz a jövő pillanattal,
Oh szörnyűségek csúf világa?
