Vers, támadásokra
ráznak, és már a nagy fa remeg.
ha rázzák, drága gyümölcse hull.
Kelyhet ma, versem szent bora, tölts.
kicsit fanyar, de egyéb ma nincs.
igyunk, ne szóljunk: inni nem árt.
hogy adjon az isten észt nekik,
Most ezt is szótan, harmadikat,
a kedvesem kisujja miatt!
minden gyönyörért ami megmaradt,
bántalmakért és bánatokért.
nem véres földből szürte a fa.